A fokhagyma alapvető és kedvelt fűszerünk, ráadásul szerteágazó hatású gyógynövény. Tudtad, hogy kellemetlenségeket okozó mellékhatásai is lehetnek? Tudod, hogy melyik az 5 legfontosabb, amire érdemes odafigyelni?
A legtöbb étel elkészítését hagymával és fokhagymával kezdjük. Mégis, ahogy a gyógynövények többségének, a fokhagymának is lehetnek mellékhatásai, melyekkel nem árt tisztában lenni. De mi történik, ha túl nagy mennyiséget fogyasztunk belőle? És mennyi a túl sok?
1. Emésztőrendszeri problémák
A fokhagymában sok fruktán található. Ez a bélflórát támogató élelmi rost egy összetett szénhidrát, mely fruktózmolekulákat is tartalmaz. Ezért fruktóz felszívódási zavar vagy fruktánintolerancia esetén a fokhagyma is panaszokat okozhat. Az inulin az egyik legismertebb fruktán, mely több gyógynövényben is megtalálható elsősorban a gyökerekben, például a csicsókában.
A fruktán elsősorban puffadást, gyomorgörcsöt és váltakozó székrekedés/hasmenést okozhat. Főként a nyersen, főként nagyobb mennyiségben fogyasztott fokhagyma ezen túlmenően okozhat gyomorégést, hányingert és hányást is, illetve elősegíti a savas refluxot az előbbi tüneteket kiváltva, ezért refluxban szenvedőknek érdemes csökkenteni a fokhagyma fogyasztását.
2. Vérzékenység
A fokhagyma vérhígító hatású, méghozzá meglehetősen hatékony. Ez azonban nem mindig pozitívum. Aki vérzékenységben szenved, vérhígítót szed, esetleg műtét vagy fogászati beavatkozás előtt áll, a vérzés fokozott kockázatával és a vérzéscsillapítás nehézségeivel kell számolnia, ha nagyobb mennyiségű fokhagymát (napi 4-5 gerezd) fogyaszt vagy fokhagyma-készítményt szed.
3. Rossz lehelet és kellemetlen testszag
A fokhagyma kénvegyületeket is tartalmazó illóolaja jótékony hatásain kívül a kellemetlen leheletért is felelősek. Mivel az illóolaj elsősorban a tüdőben választódik ki, így leghamarabb a leheleten érződik a fokhagymaszag. Gyakori és/vagy nagyobb mennyiségű fokhagymafogyasztás esetén a bőr is bekapcsolódik a kiválasztásba, ezért egy idő után a test teljes kipárolgása is fokhagymaszagúvá válik.
A fokhagymás lehelet enyhíthető petrezselyemzöld, zellerzöld vagy kávészem rágcsálásával, esetleg egyidejű tejfogyasztással. Legjobb megoldás azonban az esti órákban fogyasztani, így az illatok nagyobb része kipárolog másnap reggelig.
4. Gyógyszerkölcsönhatások
A legtöbb gyógynövényt nem tanácsos gyógyszerekkel együtt fogyasztani szakemberrel történt konzultáció nélkül. A fokhagyma nem kívánatos kölcsönhatásba léphet többet között fogamzásgátló tablettákkal, paracetamollal, izomgörcsoldókkal, vérhígítókkal, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel és egyes krónikus légúti betegségek esetén alkalmazott teofillin tartalmú gyógyszerekkel is. (A teofillin a teában is megtalálható kisebb mennyiségben, ám a fokhagymás pirítós mellé fogyasztott teában nincs annyi teofillin, amely problémát okozna.)
5. Embóliaveszély
Szerencsére, ez amilyen ijesztően hangzik, annyira kicsi rá az esély. A fokhagyma vérhígító hatása segít megelőzni a vérrögképződést, ugyanakkor a már kialakult érfali lerakódások (plakkok) eltávolítását is hatékonyan segíti. A hirtelen nagyobb mennyiségben az érfalról letakarított plakkok a véráramba kerülve elzáródásokat okozhatnak, ezért a kúraszerű fogyasztást érdemes kisebb mennyiséggel kezdeni, és fokozatosan felvinni a napi 4 grammra, így az erős értisztító hatást fokozatosan fejti ki, ami megakadályozza nagyobb plakkok leválását.
A fokhagyma szokásos mennyiségben (max. 2-3 gerezd/nap)általában biztonságosan alkalmazható, és egy sor panasz esetén igen hatékony gyógynövény, például kimagasló baktérium-, vírus- és gombaellenes hatással rendelkezik.
A kulcs tehát a fokhagyma esetében is az ajánlott mennyiségek betartása és a túladagolás elkerülése.
Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik az orvosi konzultációt, és nem minősülnek kezelési javaslatnak.
You must be logged in to post a comment.