Egy házilag készült arckrém akkor jó, ha nemcsak kellemes az illata, hanem a bőröd valódi igényeihez is illik, és biztonságosan eltartható. A természetes arckrém házilag gyógynövényekkel ezért nem pusztán néhány konyhai alapanyag összekeverését jelenti. Tudni kell, melyik növényt érdemes választani, hogyan vihetők át a hatóanyagai az olajos fázisba, és mikor jobb egy egyszerű, vízmentes balzsamot készíteni a romlandó, valódi krém helyett.
A gyógynövényes arcápolásban a kevesebb gyakran több. Egy gondosan kiválasztott növény, friss és tiszta olaj, valamint a bőrtípushoz illő állag sokszor többet ér, mint a túlzsúfolt recept. Különösen érzékeny, kipirosodásra hajlamos arcbőrnél érdemes visszafogottan dolgozni.
Mitől lesz biztonságos a házi arckrém?
A hétköznapi szóhasználatban sokszor krémnek nevezzük az olajból és vajból készült balzsamokat is. Kozmetikai szempontból azonban a valódi krém víz- és olajfázist is tartalmaz. Ehhez emulgeátor kell, továbbá megfelelő széles spektrumú tartósítószer, tiszta eszközök és lehetőleg pH-ellenőrzés is.
Ez nem felesleges óvatosság. A víztartalmú készítményben a baktériumok, élesztőgombák és penészgombák akkor is elszaporodhatnak, ha a krém külseje, illata még teljesen rendben lévőnek tűnik. Az E-vitamin például értékes antioxidáns az olajok avasodása ellen, de nem tartósítószer, tehát nem védi meg a vizes krémet a mikrobiológiai romlástól, ahogy a rozmaring és más illóolajok vagy az ezüstkolloid és a grépfrútmagcsepp sem.
Kezdőként ezért az egyik legjobb választás egy vízmentes, gyógynövényes balzsam. Tápláló, jól adagolható, és megfelelő tárolással több hónapig is használható. Aki mégis valódi emulziós krémet szeretne készíteni, annak érdemes pontos receptúrával, grammra mérve, kozmetikai célra gyártott emulgeátorral és az adott tartósítószer előírásait követve dolgoznia.
Mely gyógynövényeket válaszd az arcbőrödhöz?
Nem minden gyógynövény jó automatikusan arcápoló alapanyagnak. A bőrön használt készítménybe csak biztosan azonosított, tiszta helyről származó, nem permetezett növény kerüljön.
A körömvirág, Calendula officinalis, az egyik legbarátságosabb választás száraz, érzékeny és időnként irritált bőrre. Virágzatából olajos kivonat készíthető, amely sok házi balzsam alapja. Fontos, hogy a fészkesvirágzatúak családjára érzékenyeknél a körömvirág is okozhat reakciót.
A valódi kamilla, Matricaria recutita, nyugtató jellegű növényként ismert, de az arcbőrre szánt olajos kivonatban érdemes óvatosan alkalmazni. A kamillára vagy parlagfűre érzékeny embereknél keresztreakció is előfordulhat. Ha bizonytalan vagy, inkább válaszd a körömvirágot önmagában.
A levendula, Lavandula angustifolia, virágos hajtásvége finom kiegészítő lehet, de az illóolajával nem szabad összekeverni. A levendulaillóolaj koncentrált anyag, arcbőrre különösen könnyű túladagolni, és érzékeny bőrnél irritációt válthat ki. A szárított virágból készült olajos macerátum sokkal szelídebb megoldás.
A nagy útifű, Plantago major, nyugtató célú népi alkalmazása miatt lehet érdekes, de gyűjtésekor a pontos fajazonosításra és a tiszta lelőhelyre figyelj. Arcápoláshoz inkább ellenőrzött forrásból származó szárított növényt használj, különösen akkor, ha még nincs rutinod a vadnövények felismerésében.
Természetes arckrém házilag gyógynövényekkel: először készíts olajos kivonatot
A vízmentes balzsam lelke a gyógynövényes olaj. Ehhez a teljesen száraz növényi részek a legbiztonságosabbak. A friss növény sok vizet visz az olajba, ami jelentősen növeli a romlás kockázatát.
Egy tiszta, száraz üvegbe tölts lazán szárított körömvirágot, majd öntsd fel jó minőségű jojoba-, mandula-, szőlőmagolajjal úgy, hogy minden virág a felszín alatt maradjon. Az üveget zárd le, címkézd fel dátummal, és tartsd fénytől védett helyen két-három hétig. Naponta vagy kétnaponta óvatosan mozgasd meg.
A hosszú áztatás helyett kíméletes melegítés is használható. Ilyenkor a növényt és az olajat vízfürdőben, nagyon alacsony hőfokon tartsd körülbelül két órán át. Ne forrald, és ne hagyd felügyelet nélkül. Ezután szűrd át sűrű szövésű textilen vagy papírfilteren, majd töltsd teljesen száraz üvegbe.
A szűrés nem apróság: a benne maradó növényi darabok gyorsíthatják az olaj romlását. Ha az olaj savanykás, dohos vagy avas szagú, ne használd fel arcápoláshoz.
Amit ne tegyél a házi készítménybe
A citromlé, az ecet, a friss aloe vera gél, a méz vagy a gyógynövénytea első pillantásra természetes és csábító összetevőnek tűnhet, de nem valók tartósítás és emulgeálás nélkül készített arckrémbe. A friss aloe és a tea vizet visz a készítménybe, a citromlé pedig irritálhat, fényérzékenységet fokozhat és felboríthatja a készítmény pH-ját.
Az illóolajokkal is bánj takarékosan. Attól, hogy egy olaj természetes, még lehet allergizáló vagy irritáló. Arcápolásban teljesen elfogadható, sőt sokszor előnyös az illatmentes recept. Ha mégis illóolajat használsz, akkor egy kisebb tégelyhez 1-2 csepp is bőven elegendő. Várandósság, szoptatás, ismert allergia, ekcéma, rosacea vagy aktív bőrgyógyászati kezelés esetén különösen körültekintően válassz összetevőket.
Tárolás, próbateszt és mikor dobd ki?
A kész balzsamot hűvös, sötét helyen tartsd, és mindig tiszta, száraz kézzel vagy spatulával nyúlj bele. Vízmentes receptnél általában három-hat hónap reális felhasználási idő, de ez függ az alapanyagok frissességétől és a tárolástól is. Ha szagot, színt vagy állagot vált, esetleg penész látható rajta, azonnal válj meg tőle.
Az első használat előtt végezz próbatesztet: egy kevés készítményt kenj az alkar belső felére vagy a fül mögötti bőrre, majd figyeld legalább 24-48 órán át. Viszketés, égés, csalánkiütés vagy fokozódó bőrpír esetén mosd le, és ne használd az arcodon.
A saját készítésű gyógynövényes kozmetikum szépsége éppen abban van, hogy megfigyelheted, mire hogyan reagál a bőröd. Indulj egyetlen, jól ismert növénnyel, vezess rövid jegyzetet az arányokról, és csak akkor változtass a recepten, ha már tudod, mitől lett igazán jóleső a mindennapi arcápolásod.