Magyarországon a kis ezerjófű (Centaurim erythraea, korábban Centaurium minus) a legelterjedtebb. A lápi (C. uliginosum) és a csinos ezerjófű (C. pulchellum) szintén gyógynövény, ám előfordulása hazánkban ritkább.
Az ezerjófűfajok között találhatunk egy- és kétnyáriakat, sőt évelőket is. A kis ezerjófű csaknem egész Európában, illetve Észak-Amerikában és Délnyugat-Ázsiában is honos. Az ezerjófüvek több faja a Mediterráneum térségében elterjedt. A tárnicsfélék családjába tartozó Centaurium fajok nem keverendők össze a nagy ezerjófűvel (Dictamnus albus), amely a rutafélék családjába tartozik.
Az ókorban és a középkorban is megbecsült gyógynövény volt. Albertus Magnus sebtisztítóként és régi fekélyek lezárására, a szárított, szétmorzsolt növényt tapaszként sipolyokra és régi kelésekre ajánlotta, illetve máj- és lépbántalmakra. Az ókorban főként sebtisztítóként és sebgyógyítóként alkalmazták, de idegbántalmak, láz, gyenge látás és székrekedés ellen is. A középkorban is ezek a javallatok maradtak fenn. Magyar és német népi elnevezése, százforintosfű, illetve „ezerguldenfű” (Tausendgüldenkraut) is megbecsültségét mutatja.
Népi gyógyászat
A népi gyógyászatban máj-, epe-, vesebajok, vérszegénység gyógyítására használják.
Emésztési panaszok
A gyógynövény bizonyítottan emésztést, epeműködést és a hasnyálmirigyet serkentő, fokozza a gyomorsavtermelést, étvágyjavító hatású. Puffadás enyhítésére, májbántalmak, bélrenyheség, székrekedés esetén is alkalmazható. Védi a májat, epekövesség és sárgaság esetén is hatásos.
Az emésztőrendszerre gyakorolt pozitív hatásait magas keserűanyag-tartalmának köszönheti. A népi nevei között találkozhatunk az epefű és a gyomorfű elnevezéssel is.
Jól kombinálható például gyermekláncfűvel, apróbojtorjánnal és borsmentával.
Vérképjavító
Vértisztító, vérképjavító hatású, vérszegénység esetén is előnyös az alkalmazása.
Egyéb alkalmazási lehetőségek
Aranyér esetén belsőleg alkalmazható, mivel könnyíti a székletürítést.
Roboráló, erősítő hatású, lábadozás időszakában különösen gyermek- és időskorban hasznos. Ánizzsal, édesköménnyel, borsmentával, illetve bazsalikommal, pemetefűvel, kakukkfűvel és csalánnal fokozható ezen hatása.
Gyulladáscsökkentő hatású, továbbá lázcsillapító hatására utalnak a lázfű vagy hideglelésfű népi elnevezések.
Hajápolószerként alkalmazható fejtetvesség és hajhullás esetén.
Ezerjófű alkalmazása
Fél teáskanálnyi szárítmányt 2 dl vízzel forrázunk, 10-15 percig állni hagyjuk. Naponta 2-3-szor 2 dl fogyasztható étkezés előtt 20 perccel édesítés nélkül. Kúraszerűen alkalmazzuk, maximum 10 napig.
Ezerjófű mellékhatásai
Nagyobb adagban hasmenést és hányást okozhat. Gyomorfekélyesek kerüljék az alkalmazását. Emésztőrendszeri gyulladás esetén ellenjavallt alkalmazása.
Ezerjófű gyűjtése és termesztése
Termesztett állományokban a legegyszerűbb a virágzó hajtásokat sarlóval levágni. Szigorúan napfénymentes helyen kell szárítani, mert elveszíti színét. Egyéb, főként az illóolajakat is tartalmazó növényektől elkülönítve szárítsuk, mert átvehetik keserű ízét.
Termesztésénél vegyük figyelembe, hogy kedveli a régóta parlagon lévő területeket.
Érdekesség
Gyógynövények közül a legkeserűbb teát az ezerjófű adja.
A gyomorkeserűk elmaradhatatlan alkotóeleme.
You must be logged in to post a comment.