A visszérpanaszok (visszeresség vagy a hétköznapi nyelvben egyszerűen csak visszér) sok-sok embertársunk életét keserítik meg. A feszítő vagy nehéz láb érzéstől az erőteljesen kidudorodó, fájdalmakat okozó és gyulladt vénákon át a trombózis kialakulásáig széles a skála, melyen ezek a panaszok előfordulhatnak. A visszeresség, a visszér megelőzése lenne a legkívánatosabb, mint mindig, de sok esetben a kialakult visszér kezelése gyógynövényekkel és természetes módszerekkel is hatásosan megoldható.
A visszerek (más néven vénák vagy gyűjtőerek) az „elhasznált” (szén-dioxidban gazdag) vért szállítják a hajszálerektől a szív irányába, miközben egyre nagyobb átmérőjű erekbe torkollanak. A vénák falát vékony simaizomréteg és kevés rugalmas rost alkotja, ebből kifolyólag tágulékonyak, és éppen ez teszi lehetővé a megvastagodott visszerek kialakulását is. A vénákban billentyűk is találhatók, melyek mintegy szelepként működnek és a vér visszaáramlását hivatottak megakadályozni.
A visszeresség kialakulásának legfőbb oka, hogy rosszul zár a vénabillentyű (például fizikai megerőltetés, ülő- vagy állómunka, túlsúly miatti megerőltetés stb. miatt), így mindkét irányba haladhat a vér, amitől a vénabillentyű környékén örvény keletkezik, a nagyobb mennyiségű vértől kidudorodik az ér, ettől elvékonyodik az érfal, hiszen az állandóan nagyobb mennyiségű vér folyamatos nyomást gyakorol rá. Az érfalon először mikrorések keletkeznek, majd átszivárgás is kialakulhat. Ilyenkor már elszíneződések keletkeznek a lábon, majd a rossz keringés miatt kialakulhat a fekélyesség is.
A fekélyesség kialakulásakor már minimális az esély a folyamat visszafordítására. Éppen ezért a visszér megelőzése, illetve a minél korábbi stádiumban történő hatékony kezelése a cél.
A felületes vénákról a mélyvénákra is áttevődhet a visszeresség, ilyenkor a trombózis kialakulásának veszélye is nő.
A visszerességet okozhatja veleszületett kötőszöveti gyengeség is, aminek következménye az érfal elvékonyodása, ami rontja a vénás billentyűzet munkáját, így végül kialakul a visszérbetegség.
A visszér tünetei
A kezdődő visszér tünetei elsőként a nehézláb érzése, ami kellemetlenül feszítő érzést okoz, illetve az úgynevezett seprűvénák megjelenése, ami pókhálószerű érkirajzolódást jelent, elsősorban a térdhajlatban és a vádli területén. A nehézláb érzése nyáron gyakran előfordul akár visszérbetegség hiányában is, mégis érdemes rá odafigyelni.
Későbbi stádiumban az erek megvastagodnak és csúnyán kidudorodnak, illetve gyulladás is kialakulhat, a fájdalom is egyre gyakoribbá és erősebbé válik.
Még később elszíneződések, ödéma, fekélyek, majd trombózis is kialakulhatnak, ám ezt az állapotot már semmiképpen sem érdemes megvárni.
A visszér megelőzése
Az úgynevezett izompumpa, tehát a vénák környéki izmok munkája nagyban segíti a vénák munkáját is. Éppen ezért a testmozgás, főként a célzott testmozgás (a lábizmok megdolgoztatása) különösen hatékony eszköz a visszér kialakulása elleni teendők sorában.
A visszér megelőzése szempontjából is kiváló mozgásforma az úszás, a kocogás, a vízi torna és a séta. Ne feledkezzünk meg a lábtornáról sem, mely a talpakat, a bokákat és az alsó lábszárat mozgatja át ülő, álló és fekvő helyzetben. (Kifejezetten jót tesz, ha kényszerű ülés vagy állás során többször végzünk – szinte észrevétlen – lábtornát, ami nagyban javítja a komfortérzetet is.)
Nagyon jót tesz a vénáknak a tehermentesítés. Ennek legjobb formája, ha minél több időt töltünk felpolcolt lábakkal az egyszerű ülés vagy fekvés helyett. (Ez nyilván nem azt jelenti, hogy egész nap felpolcolt lábakkal kell heverészni, de például a fotelban ülve legalább tegyük a lábunkat egy puffra, vagy miközben fekve olvasgatunk, tegyünk a lábunk alá néhány párnát vagy nemes egyszerűséggel támasszuk a lábunkat a falra.)
Kiváló tehermentesített testmozgás, ha hanyatt fekve, a lábakat felemelve a levegőben bicikliző mozgást végzünk.
Bármilyen kényelmes (és nőies), soha ne tegyük keresztbe a lábunkat ülés, fekvés vagy akár felpolcolás közben sem, mert ez is nehezíti a véráramlást. Már kialakult vagy kezdődő visszeresség esetén erre mindenképpen figyelni kell.
Várandósság idején az ilyenkor természetes módon kialakuló kötőszöveti gyengeség és a többlet súly miatt is célszerű enyhe kompressziós harisnyát hordani, a lábakat minél gyakrabban felpolcolni. A legtöbb hölgynél ebben az életszakaszban alakul ki vagy alapozódik meg a visszeresség.
A visszértágulat lelki okai
„A visszerek kialakulása görcsös belső magatartásra, egy adott álláspont megmerevedésére, valamint a rugalmasság és feszítőerő csökkenésére vezethető vissza. Hiányzik a belső nyugalom, mert az illető nem hajlandó vállalni az élet valamely feladatát, elutasít egy adott helyzetet. Így a vénabillentyűk elernyedése, vénás pangás áll elő. A visszérbetegre netán nyomasztólag hat egy kelletlenül végzett tevékenység, vagy csalódott az életben, ami belső megterheléshez, negatív érzelmekhez vezetett. A visszerek e torzult magatartást kívánják az illetőben tudatosítani.
Először is nem szabad továbbra is belsőleg elutasítani a szóban forgó szituációt, hanem el kell fogadni és körültekintően kell kezelni. Mindez azt is jelenti, hogy az ember vállalja önnön reakcióit, elengedi magát és nyugodtan keresi, valósítja meg a megoldást. Többnyire csupán a dolgokkal szembeni belső viszonyulásunkon kell változtatni, s máris minden másképp fest. Amennyiben az ember belsőleg megváltozik, testileg is újból alkalmazkodóképes lesz.”
Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged?
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik az orvosi diagnózist és nem minősülnek kezelési tervnek vagy javaslatnak!
Jó egészséget kívánok!
You must be logged in to post a comment.