Míg decemberben, a karácsony közeledtével a figyelem középpontjában áll ez a pompás megjelenésű fa, addig az ünnepek elmúltával legfeljebb egy-egy kertben, parkban álló szép példányt csodálunk meg. Pedig a fenyő ennél több figyelmet érdemel.
A fenyőfélék elsősorban a hegyvidékek és északi tájak növényei. A Kárpátokban és az Alpokban hatalmas kiterjedésű fenyvesek találhatóak, hazánk északnyugati részén az erdei fenyő alkot erdőségeket, de léteznek a Mediterráneumban honos fenyőfajok is, mint a cédrus, a ciprus, a mandula- (vagy pinea-) és a feketefenyő. Magyarországon gyógyászati szempontból elsősorban az erdei fenyő (Pinus sylvestris) elterjedt, de más fenyőféléknek is (pl. lucfenyő) hasonló hatása van. (Vigyázat! A boróka több faja, a tiszafa és a tuja egyrészt nem a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozik, másrészt mérgező! Az ehető fenyők felismeréséről itt írok bővebben.)
Népi gyógyászat
A népi gyógyászat a fenyő levelét és zsenge hajtását (tévesen fenyőrügynek is nevezi a köznyelv) használja légcsőhurut, máj-, tüdő- és idegbetegségek, láz, vizenyő, csúz és vérzések esetén. Vértisztító és sebgyógyító hatása is van. A vörösfenyő terpentinolajából fertőzést gátló sebkenőcs is készülhet.
Légúti betegségek, asztma
Erdélyben, a Hargitán „fenyőújításból”, azaz a zsenge tavaszi fenyőhajtásokból készített szirupot asztma és meghűléses betegségek esetén fellépő légúti panaszok kezelésére használják. (Előfordulhat, hogy alkalmazása során az asztmatikus panaszok rosszabbodnak, ezért ilyen esetben körültekintően és óvatosan alkalmazandó.)
Fertőtlenítő, légtisztító
A karácsonyfa-állítás szokásának elterjedése előtt télen fenyőgallyakat vittek a lakásba, amely gallyak a levegő tisztítását, illatosítását voltak hivatottak szolgálni. Ma már azt is tudjuk, hogy illóolajának erőteljes fertőtlenítő hatása van, így a lakások levegőjének javítására, fertőtlenítésére ma is használhatjuk.
Légtisztító, légfertőtlenítő permetet készíthetünk, ha a tűlevelek alkoholos kivonatát vízzel hígítjuk, s ezt egy szórófejes flakonba töltjük, majd befújjuk vele a szobát. Különösen akkor ajánlott, ha fertőző beteg van a családban, azonban a betegre, illetve az ágyára ne fújjunk a permetből.
Reuma
A tűlevelek alkoholos kivonatát, illetve magukat a tűleveleket reumatikus problémák esetén fürdővízbe is tehetjük.
Nyirokrendszer és erek tisztítója
A zsenge hajtásokban jelen lévő terpentin kiválóan tisztítja a nyirokrendszert és az ereket is, így rendszeres fogyasztásával könnyebbé válik a nyirokkeringés.
Javítja a vérkeringést, s az egész szervezetre serkentőleg hat, fogyasztásával megelőzhetőek az érfali lerakódások.
Bőr
Fertőtlenítő hatása miatt gennyes pattanásokra és kelésekre, sebekre, bőrfeszesítésre is kiválóan használható.
Roboráló és étkezési alapanyag
A zsenge hajtások C-vitamin-tartalma igen magas, ezt könnyen ellenőrizhetjük, ha megkóstolunk egyet, érezni fogjuk a jellegzetesen kellemes savanyú ízt. Ezenkívül tartalmaz B2- és K-vitamint, karotinoidokat és ásványi anyagokat.
Még túlélő praktikákat bemutató könyvek is szót ejtenek róla, hogy tűleveleiből magas tápértékű folyadék főzhető, valamint magvai nyersen és sütve is fogyaszthatóak. Az olasz konyha kedvelt alapanyaga a fenyőmag, melynek íze a földimogyoróra emlékeztet, s például a klasszikus pesto szószban is megtalálható. A fenyőmag pedig nem más, mint a Mediterráneumban őshonos pínea vagy más néven mandulafenyő (a kisebb tobozú fenyőkhöz képest) igen nagy méretű magja.
A jellegzetes görög bor, a retsina különleges ízét az érlelés során a hordóba helyezett píneagyantának (retsini) köszönheti.
Fenyő felhasználása és gyűjtése
A zsenge fenyőhajtásokat kb. 3 cm-es mérettől érdemes gyűjteni. Amikor a szár elkezd barnulni, a terpentin visszahúzódik a fa testébe, ekkor egy sor jótékony tulajdonságának búcsút mondhatunk. Ezzel együtt a tűlevelekből is érdemes teát készíteni, ha csak az van kéznél. A zsenge hajtásokat megszáríthatjuk, így jótékony hatásait konzerválhatjuk télire is, bár némi C-vitamin-vesztességgel számolni kell.
1 teáskanyálnyi szárítmányt leforrázunk 2 dl vízzel, 10-15 percig lefedve állni hagyjuk, leszűrjük. Ezt a mennyiséget naponta kétszer fogyaszthatjuk.
Külsőleg kétszeres mennyiséget használunk.
Fenyő mellékhatása
A tűleveleknek nincs ismert mellékhatása. Egyes fenyőfélék várandósság idején kerülendőek.
Fenyő illóolaj
Bár a jellegzetes fenyőillat elsősorban a fenyőgyantának köszönhető, illóolaja is nagyon kellemes illatú.
Az erdei fenyő illóolaját légúti hurut esetén inhalálásra használhatjuk, reumatikus panaszok, köszvény, erős izzadás esetén fürdőbe tehetjük (mindig vivő anyaggal, pl. tejjel vagy mézzel elvegyítve), levegő frissítésére pedig párologtassuk aromalámpában.
A mediterrán ciprusolaj felhasználása hasonló, valamint vérző fogíny esetén a szájöblítő vízbe, aranyér esetén zsíros krémbe keverve, horzsolásos sérülés esetén pedig közvetlenül a sérült bőrre kenve, fertőtlenítőként használhatjuk. Epilepsziásoknak tilos a használata! Nagyon nagy mennyiségben használva a légcső görcsös összehúzódását okozhatja.
Figyelem! Az illóolajokat mindig kis mennyiségben használjuk, első alkalmazáskor tegyünk egy cseppet az alkarunkra, s ha 24 óra elteltével sem mutatkozik bőrpír vagy egyéb allergiás reakció, valószínűleg biztonsággal használhatjuk az adott illóolajat, de ebben az esetben is kisebb mennyiségekkel (max. 2-3 csepp) kezdjük a kezelést, s fokozatosan emelhetjük az adagot. Alkalmazás előtt tanácsos kikérni szakember véleményét.
Nyugtató séta a fenyvesben
Ha tehetjük, látogassunk el időnként egy fenyvesbe, s amíg a tűlevelek között átszűrődő, sejtelmes fényben gyönyörködünk, a puha tűlevélszőnyegen lépkedünk, idegrendszerünk megnyugszik, tüdőnk pedig jólesően felfrissül, megtisztul a páratlanul tiszta levegőnek köszönhetően.
Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.
You must be logged in to post a comment.