Tudod, hogy mikor kell gyűjteni a csipkebogyót? Biztos vagy benne? Biztonsággal felismered? Tudtad, hogy minden rózsa termése ehető? S ha már leszedted, tudod, hogy mi mindent kezdhetsz vele?
A csipkebogyó felismerése
Hazánkban a csipkebogyó annyira a kultúránk részét képezi, hogy talán nincs is, aki ne ismerné fel biztonsággal. Elvileg nem téveszthető össze semmivel, de azért fontos észben tartani, hogy nem mind csipkebogyó, ami piros.
Legkönnyebben a leveleiről azonosítható be, ami általában nem jelent problémát, hiszen a rózsa vágott virágként is igen kedvelt, így talán mindenki ismeri a rózsa leveleit. (Például a galagonyabogyó is piros, szintén ősszel gyűjtjük, de más a levele, más a bogyó alakja, és szerencsére nem is mérgező.)
Magyarországon csipkebogyóként a gyepűrózsa (Rosa canina) termését gyűjtjük, melynek gyönyörű piros színe és jellegzetes formája van.
Ez viszont nincs mindenhol így. Például Észak-Amerikában minden rózsa termését csipkebogyónak nevezik (rosehip) és mindegyiket gyűjtik, illetve felhasználják. Ugyanis minden rózsa termése ehető (már ha nem permetezték a rózsát), bár az is igaz, hogy a legjobb minőségű termést a gyepűrózsa adja.
A csipkebogyó gyűjtésének megfelelő időpontja
A csipkebogyó gyűjtésének megfelelő időpontját illetően sok téves információ kering, úgyhogy érdemes ezt is tisztába tenni.
Ha szárítani szeretnénk, a fagyok előtt gyűjtsük be a szép pirosra érett bogyókat. Bár a csipkebogyó alapvetően nagyon savanyú a benne található C-vitamin miatt, mégis minél tovább maradnak a bokron, annál édeskésebbek lesznek a bogyók.
Ha lekvárt készítenénk belőle, jót tesz a termésnek, ha megvárjuk az első fagyokat, vagyis megcsípi a dér, így még édesebb lesz az íze, egyúttal a bogyók kissé meg is puhulnak.
Gyakran találkozhatunk csipkebogyóbokrokkal utak mentén, azonban ezekről ne gyűjtsünk. Keressünk inkább a forgalmas utaktól távol eső erdőszéleken található bokrokat.
A csipkebogyó szárítása
A szárítást lehetőleg minél gyorsabban végezzük, nehogy megromoljon, bepenészedjen a gyümölcs, tehát a szobahőmérséklet nem lesz megfelelő erre a célra. Aszalógépben vagy langyos (max. 50-60 fokos) sütőben pár nap alatt zörgősre száradnak a bogyók.
Felgyorsíthatjuk a száradást, ha félbe vágjuk a bogyókat szárítás előtt. A magokat nem szükséges kikaparni, hiszen azok is értékes anyagokat tartalmaznak, például E-vitamint és kőoldó anyagokat, viszont a teát gondosan le kell szűrni, hogy megszabaduljunk az irritáló szőröktől. (A gazdaságos és hatékony csipkebogyótea elkészítéséről ebben a cikkben írtam bővebben.)
A csipkebogyó felhasználása
A begyűjtött csipkebogyót megszáríthatjuk teának, vagy használhatjuk frissen is akár teának, akár ételekbe, vagy lefagyaszthatjuk későbbi felhasználásra. Fagyasztás után a magokat, illetve az irritációt okozó szőröcskéket is könnyebben eltávolíthatjuk, mint frissen.
A csipkebogyóból hagyományosan lekvár készül (hecsedli), ám ezen kívül sokféleképpen felhasználhatjuk a konyhában. Bármit készítünk belőle, gondosan meg kell szűrni az irritáló szőröcskéktől. Ez történhet többrétegű sajtkendőn, sűrűbb szövésű textílián, esetleg kávéfilteren.
Süteményekbe, kekszekbe, szószokba, mártásokba tehetünk passzírozás nélkül csipkebogyót, ebben az esetben gondosan el kell távolítani a félbevágott termésekből a magokat és szőröket. Könnyebben boldogulunk és gyorsabban haladunk a nagyobb méretű csipkebogyókkal.
Készülhet belőle, szörp, szirup, csipkebogyós méz, de áztathatjuk olajban, ecetben, alkoholban is, és ezek után már csak a fantáziánk szabhat határt a felhasználásának.
Ízesíthetünk vele joghurtot, müzlit, tortakrémet, vagy készülhet belőle gyümölcsleves.
A csipkebogyó egészségünkre gyakorolt hatásai
A magjából préselt olaj kiváló bőrápoló száraz bőrre, ezért is került ebbe a rózsás luxus arckrémbe.
Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.
You must be logged in to post a comment.