A só és a fűszerek mellett vagy helyett a különféle fűszersók is igen kedvelt ízesítői ételeinknek. Segítségükkel egy lépésben sózhatjuk és ízesíthetjük ételeinket, akár az asztalnál, az étel fogyasztása közben is.
A só fajtája és a sóban tartósítás
Közvetlenül egyes fűszernövények után a só legrégebb óta használt tartósítószer. (Tudtad, hogy a kakukkfű, illetve annak illóolaja a legerősebb növényi tartósító?) A só nemcsak az ízeket és színeket segít megőrizni, de kiszívja a nedvességet a növény sejtjeiből, így kiiktatja a baktériumok szaporodásához szükséges egyik legfontosabb körülményt. A só legalább 20%-os aránya szükséges a legtöbb nemkívánatos baktérium elpusztításához, legalábbis ha friss fűszernövényből szeretnéd elkészíteni a fűszersót.
A jódtól elszíneződhetnek a fűszernövények levelei, így a jódozott só a legkevésbé alkalmas erre a célra, és jó, ha egyéb adalékanyagokat sem tartalmaz a felhasznált só. Ettől függetlenül bármilyen só megfelel a célnak. Az elszíneződés még nem jelenti azt, hogy ne lenne ehető a végeredmény, de kétségkívül nem lesz annyira mutatós.
A sóban tartósítás különösen jól működik olyan fűszernövények esetén, amelyek nehezen száradnak. A rozmaringra ez kevésbé jellemző, azonban ha szereted a rozmaringot, mindenképpen készítsd el a rozmaringsót.
Ehhez a tartósítási módhoz friss (lehetőleg teljesen frissen szedett), megtisztított (szükség esetén megmosott és alaposan leszárított) növényekre lesz szükség.
Az elkészült rozmaringsót tiszta befőttesüvegben, jól lezárva, hűvös helyen (akár hűtőszekrényben) tároljuk. A romlásveszély elkerülése érdekében mindig tiszta kanállal nyúljunk az üvegbe.
Őrölt és szárított rozmaringsó
Ehhez a módszerhez szükség lesz egy konyhai aprítógépre, robotgépre vagy erős rúdmixerre, esetleg kávédarálóra.
1 rész aprított rozmaringlevelet és 4 rész sót használunk. A megtisztított rozmaringleveleket apróra vágjuk. Az aprítás is végezhető a géppel, de le kell mérni például egy pohár vagy bögre segítségével a mennyiséget, hogy a négyszeres mennyiségű sót is ki tudjuk mérni.
- A gép segítségével keverd el az aprított rozmaringleveleket és a sót, amíg teljesen egyneművé válik.
- A keveréket vékony rétegben terítsd szét egy sütőpapírral bélel tálcán vagy egy sütőlemezen, majd takard le egy konyharuhával, hogy megóvd az esetleges közvetlen napfénytől. Tedd száraz, meleg, levegőjárta helyre, de ne a napra és ne is a sütőbe.
- Egy nap elteltével (ha már kellőképpen megszáradt) tedd tiszta befőttesüvegbe, zárd le alaposan. Hűtőszekrényben egy évig is eláll.
Aprított és kevert rozmaringsó
Ez a változat illatosabb és fűszeresebb, mint az előző. Ezt annak köszönheti, hogy 4 rész aprított rozmaringlevélből és 1 rész sóból készül.
- A rozmaringleveleket ebben az esetben is tisztítjuk, és a felületét leszárítjuk. A leveleket aprítjuk, amihez használhatjuk az előző módszernél leírt gépek valamelyikét.
- Az aprított fűszernövényhez hozzáadjuk a sót, kb. fél-egy percig keverjük az aprítógépben, majd tiszta befőttesüvegbe tesszük, és lezárjuk.
- Hűtőszekrényben tároljuk, kb. fél évig áll el.
A fenti módszerek szerint szinte bármilyen friss fűszernövényt tartósíthatsz. Olyan fűszernövényeket válassz, melyeket egyébként is gyakran használsz a konyhában. S persze ne feledd, hogy ajándéknak is hasznos és szép.
Rozmaringsó szárított rozmaringból
Friss rozmaring hiányában szárított rozmaringgal is készülhet rozmaringsó. Mivel a szárítás során a romlást okozó víz már eltávolításra került, ezért a sónak ebben az esetben nincs tartósító szerepe. Ez azt is jelenti, hogy a só és a rozmaring arányát ízlés szerint alakíthatjuk.
Ezt is nézd meg:
A világ legfinomabb rozmaringteája
Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.
You must be logged in to post a comment.