A tölgyfa erdőt is alkotó, igen mutatós, fasorként is kedvelt és impozáns lombhullató fa. Egész Európában honos. A kocsányos (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egyaránt gyógynövény, minden részükben tartalmaznak hatóanyagokat.
A kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy közötti elsődleges különbséget a termés (makk) kocsányának hosszúságából állapíthatjuk meg. A kocsányos tölgy levélnyele is hosszabb, 4-8 milliméter, a termésének hosszú kocsánya van. A kocsánytalan tölgy levélnyele mindössze 2-3 milliméter hosszúságú, a termésnek nincs kocsánya. A kocsányos tölgy levélfonáka fénytelen, a kocsánytalan tölgyé pelyhes. A tölgynek több mint száz faja ismert, Ázsiában és Amerikában található ezek közül a legtöbb, de Európában is kb. 20 faja él, ebből Magyarországon hét.
A tölgy felhasznált részei a kéreg, a levél, mely a kéregnél enyhébb hatású, a makk és a gubacs. A gubacs házi alkalmazása nem javasolt extrém magas cseranyag-tartalma miatt.
Bingeni Hildegard egyenesen elutasította a tölgyfát mint gyógynövényt, a léhaság jelképének tartotta. A régi forrásokban nem akad más szerző, aki ennyire negatívan ítélte volna meg ezt a növényt. A kocsányos tölgy az ókor óta a fák királynője, kultikus tiszteletét tükrözte, hogy gyógynövényként is nagyra tartották. A középkori füveskönyvek sokféle panasz enyhítésére, többek között fogínygyulladásra, orrvérzésre, hányásra és hasmenésre javallották.
Hasmenés
Erős összehúzó, gyulladáscsökkentő. Hasmenés esetén antibakteriális hatását is kihasználhatjuk. Gyomor- és bélvérzés, illetve vérhas esetén is hatásos. (A vérzéses állapotok mindig orvosi konzultációt igényelnek.)
Gyomorerősítő és emésztéssegítő hatású.
Bőrpanaszok
Külsőleg fagyás és gyulladt, fekélyes, valamint erősen izzadó testrészek öblögetésére vagy borogatására is alkalmazható. Ekcéma és gennyes bőrkiütés (pl. pattanásos bőr) esetén is hatásos.
Első- és másodfokú égési sérülések esetén az égési seb felületén filmréteget képez, amely alatt gyorsabb a gyógyulás.
Vérzéscsillapító. Bőrrepedések kezelésére kenőcs is készülhet belőle.
Aranyér
Aranyeres bántalmak esetén ülőfürdő készülhet belőle, ehhez kamillával, orbáncfűvel és apróbojtorjánnal is keverhetjük a tölgyfakérget.
Egyéb alkalmazási lehetőségek
Ínygyulladás esetén ecsetelőként alkalmazhatjuk.
Szájüregi gyulladások, szájüregi vérzések, torokgyulladás esetén öblögetőként és gargarizálóként alkalmazhatjuk.
Nemi szervek gyulladásainál lemosóként alkalmazható.
Vértisztító és vizelethajtó hatása is van.
Orrvérzés esetén a tamponáláshoz is felhasználhatjuk.
Tölgy adagolása
A kéregből 1 kávéskanálnyi porított kéreg a napi adag. Naponta ötször egy-egy késhegynyi mennyiséget ostyába téve alkalmazhatunk például hasmenés esetén. Még jobb és sokkal biztonságosabb, ha teakeverékben használjuk. Ha teaként készítjük, 15 percig főzzük a kérget, majd leszűrjük.
Külsőleg 2 evőkanálnyi mennyiséget számítunk 2 dl vízre, ezzel gargarizálhatunk vagy alkalmazhatjuk lemosóként. (Gargarizáláskor ne nyeljük le!)
Belsőleg biztonságosabban alkalmazható a tölgyfalevél. 1 kávéskanálnyi levéldrogot 2 dl vízben 10 percig főzünk, pár percig állni hagyunk, majd leszűrjük. Naponta 2-szer 2 dl fogyasztható.
Lábizzadás esetén 10 gramm kérget számítunk 3 liter vízre.
A pörkölt és porított tölgymakkot kakaóba vagy tejbe keverve adhatjuk erősítő, roboráló tápszerként gyengeség esetén.
Tölgy mellékhatásai
Külsőleg harmadfokú égési sérülések esetén ne alkalmazzuk, mert a sérült bőfelületen keresztül túl nagy mennyiségű cseranyag szívódhat fel, mely májkárosító hatású.
Belsőleg maximum 1 hétig tarthat a kúra. Magasabb adagok belsőleg székrekedést okozhatnak. A túladagolás hosszabb távon májkárosodást okoz. Májbetegek ne fogyasszák. Bizonyos gyógyszerek felszívódását késleltetheti vagy megakadályozhatja.
Tölgy gyűjtése
A kéreg gyűjtése tavasszal a legfiatalabb ágakról történik, ez az úgynevezett tükörkéreg. Csak a fiatal levelek alkalmasak gyógyító célra, a makkot érett állapotban gyűjtjük.
Érdekességek a tölgyről
A makkot régen megpörkölték és makk-kávéként fogyasztották. A makk-kávé erősítő hatású, ezért angolkóros gyermekekkel is itatták. Idős korban az időskori bélbántalmakat enyhítették fogyasztásával. (A tölgyfamakk pörkölésnél elveszíti csersavtartalmát.)
Limozinforgács néven a régi konyakos tölgyfahordók felaprított fája került forgalomba, melyet konyakok ízesítésére és színezésére használt a szeszipar.
You must be logged in to post a comment.