Hazánk gyomtársulásainak gyakori, akár tömegesen megjelenő növénye a libapimpó. Nyirkos rétek, árokpartok, folyó menti fövenyek, legelők évelő növénye. Ritkán alkalmazott gyógynövény.
A pemetefű a Földközi-tenger mellékén őshonos, de hűvösebb éghajlaton is megél, útszéleken, száraz legelőkön és törmeléktalajokon találkozhatunk vele, de termesztik is. Keserű ízű gyógynövény, cukorka formájában ismert köhögés és megfázás elleni gyógyír.
A martilapu is lassan feledésbe merülő gyógynövényeink sorát gazdagítja. Régebben nagyobb becsben tartották, pedig óvatosan alkalmazva különösen légúti betegségek esetén hatásos.
A kesernyésen édes, ánizsos ízű igazi édesgyökér glicirrhizin nevű hatóanyaga a cukornál ötvenszer édesebb. Ez a növény a medvecukor egyik alapanyaga. Barna sör és likőrök ízesítéséhez is használják.
A tölgyfa erdőt is alkotó, igen mutatós, fasorként is kedvelt és impozáns lombhullató fa. Egész Európában honos. A kocsányos (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egyaránt gyógynövény, minden részükben tartalmaznak…
A fehérmályva vagy orvosi ziliz az eurázsiai flóra része, de Észak-Afrikában és Észak Amerikában is él. Magyarországon honos, szikes és nedves területeken is megtalálható.
Az apróbojtorján (avagy közönséges párlófű) neve alapján nem tévesztendő össze a bojtorjánnal (Arctium). Nagyobb tömegekben a Felvidéken, erdők szélén, vágásokban, cserjés-füves helyeken, árokpartokon termő évelő. Szinte egész Európában elterjedt, hazánkban gyakori az…
A mezei katáng elsősorban emésztési panaszok esetén alkalmazható, de roborálóként és salátagyógynövényként is értékes. Keserű íze miatt pótkávéban is felhasználják.
Erdők, rétek, száraz cserjések, útszélek gyakori évelő növénye a veronika. Az ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys) és az orvosi veronika (Veronica officinalis) egyaránt gyógyhatással bír. Ne tévesszük össze a kertekben is gyakori egynyári…
Eddig csak hajszeszként ismerted a bojtorjánt? Pedig számtalan jótékony hatása ismert, sőt gyökere zöldségnövényként is fogyasztható. Ismerd meg közelebbről ezt a méltatlanul háttérbe szoruló gyógynövényt.
A papsajtmályva (Malva neglecta) szántók, legelők, töltések gyakori évelő növénye. Hasonló hatású közeli rokona az erdei mályva (Malva sylvestris), mely kedveli a parlagon hagyott területeket, töltéseket. Mindkét növény egész Európában elterjedt.
A kanadai aranyvessző aranyos istápfű vagy aranyos ruta néven is ismeretes a népnyelvben. A légúti panaszoktól a reumán át sok-sok felhasználási lehetősége és kellemes ízű teája teszi fontos gyógynövénnyé.
A szemvidítófű hegy- és dombvidékeink nyirkosabb rétjein, legelőin termő egyéves félélősködő növény. Orvosi szemvidítófűként, illetve latinul Euphrasia officinalis L.-ként is ismert.
Borús időben hajlamosabbak vagyunk a borongós hangulatra, melankóliára, pesszimizmusra. A depresszióval küszködő embertársaink különösen szenvednek az év ilyen időszakában. Nekik különösen nagy segítségükre lehet ez a füves, cserjés helyeken, erdőszéleken, erdősávokban termő…
error: Védett tartalom!
Kedves Látogató! Ahogy minden más weboldal, mi is cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatával ezt és az adatkezelési tájékoztatót is jóváhagyod.Rendben, elfogadomNem fogadom elAdatkezelési tájékoztató
