Aranyeső, aranyvessző, aranycserje?

Melyik növény is valójában az aranyeső, az aranyvessző, illetve az aranycserje? Melyik mérgező, és melyik ehető? A magyar nyelvben több sárga virágú növény viseli nevében az arany szót, ami aranysárga szavunk ismeretében nem meglepő, ám félreértésekre adhat okot.

Nem mind arany, ami fénylik

Az aranyfát vagy aranycserjét sokszor tévesen nevezzük aranyesőnek vagy aranyvesszőnek. Sőt az aranyvesszőt is időnként aranyesőnek. Most akkor hogy is van ez?

Szükséges, hogy különbséget tudjunk, mert három különböző növényről beszélünk, ráadásul az egyik mérgező, a másik csak részben, a harmadik pedig minden kétséget kizáróan gyógynövény. Tegyünk egy kis rendet ebben a nagy kavarodásban.

Aranyfa, aranycserje (Forsythia)

Az aranyfa vagy aranycserje (Forsythia) egy kora tavasszal virágzó cserje, amelynek sárga, négycimpájú virágai még a levelek megjelenése előtt borítják be a növény ágait. A virágok magányosan vagy csoportosan állnak.

A virága ehető, de kerti hibrid fajainak a termése mérgező. (A Forsythia suspensa Kínában igen elismert gyógynövény, melynek főként termését hasznosítják. Kertekben, parkokban viszont legtöbbször a mérgező termésű Forsythia x intermediával, kerti aranycserjével találkozunk, melynek termése mérgező.)

Aranyeső (Laburnum)

Az aranyeső (Laburnum) késő tavasszal, kora nyáron virágzik, leomló, pillangós virágfürtjei hasonlatosak a fehér akác virágához, csak éppen gyönyörű sárgák. Gyerekkoromban gyakran hallottam sárga akácként vagy aranyakácként emlegetni. A fehér akác és az aranyeső (sőt, a lilaakác is) a pillangósvirágúak családjába tartozik, de itt nagyjából vége is közös tulajdonságaiknak.

Az aranyeső szemet gyönyörködtető, ám minden része mérgező, ezt telepítésekor is érdemes figyelembe venni.

Aranyvessző (Solidago)

Az aranyvessző (Solidago) pedig nyár végén, kora ősszel virágzik, lágyszárú növény. Gyakran ember magasságúra is megnőhet. Dísznövényként is kedvelt.

Nem mérgező, sőt igen sokoldalúan felhasználható, kellemes ízű teát adó gyógynövény.

Kanadai aranyvessző, magas aranyvessző (Solidago spp.)

Összegzés

Fentiekből is kitűnik, hogy a növények pontos beazonosítása (akár latin nevük által is) mennyire fontos. Egy kis névcsere, néhány pontatlan információ, és máris kellemetlen meglepetésben, akár súlyos mérgezésben lehet részünk.

Soha ne gyűjtsünk és ne fogyasszunk olyan növényt, melynek pontos beazonosítása nem történt meg, amelyet nem ismerünk fel egyértelműen, és pláne olyat, amelyik „úgy néz ki” mint ez vagy az a növény.

 Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.