A lázcsillapítás természetes módszerekkel is lehetséges, nem kell rögtön gyógyszerekhez nyúlni. Sőt, a természetes módszerekhez is csak indokolt esetben, ugyanis maga a láz is segít a kórokozók elpusztításában és a betegség legyőzésében, így segítőként és nem problémaként érdemes rá tekinteni.

Mit nevezünk láznak?

Nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk hőemelkedés, láz és magas láz között. Hőemelkedésről 38 Celsius fokig, lázról 38-39 Celsius fok között, míg magas lázról 39 Celsius fok fölött beszélünk. A hőemelkedés és a láz célja a szervezetben, hogy elpusztítsa a kórokozókat, ezért nem legyőzendő betegségként kell rá tekinteni, hanem a gyógyulás segítőjeként.

A hosszantartó láz és a magas láz erőteljesen megviseli a szervezetet, főként a szívet, ezért a lázas állapotot nem kell elbagatellizálni, de nem is kell rögtön lázcsillapításba fogni, amit a hőmérő 37 Celsius foknál többet mutat.

Mikor kell csillapítani a lázat?

Egyébként egészséges embereknél bőven elegendő, ha a 39 fokos lázat csillapítjuk, illetve nem engedjük, hogy 42 fok közelébe kússzon a hőmérséklet. Szívbetegek és egyéb krónikus betegek, valamint kisgyermekek esetében nem szabad, hogy túl hosszasan fennálljon a lázas állapot, illetve ne engedjük 39 fok fölé kúszni a hőmérsékletet, illetve mielőbb csillapítsuk az ennél magasabb lázat.

Kisgyermekek szinte percek alatt képesek nagyon magas lázat produkálni, ezért tartsuk szoros megfigyelés alatt a hőmérsékletüket, hogy szükség esetén azonnal közbeavatkozhassunk.

A harminc-negyven éve még erőteljesen jelen lévő lázcsillapítási mániának manapság már kevés nyoma maradt, az orvosok is egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy lázcsillapításra csak indokolt estben van szükség. Krónikus betegek és kisgyermekek esetében feltétlenül konzultáljunk a kezelőorvossal, hogy mikor tartja indokoltnak a lázcsillapítást.

Lázcsillapítás természetes módszerekkel

A lázcsillapítás legismertebb és legkönnyebben kivitelezhető formái a hűtőfürdő és a teljes testre kiterjedő borogatás.
A hűtőfürdő ugyan kínzásnak tűnhet, de igen hatékony. Fontos, hogy a fürdőszoba meleg legyen, és a víz hőfoka is megegyezzen a lázas test hőmérsékletével, a hűtést pedig fokozatosan végezzük, vékony sugárban engedve a hűvös vizet a fürdőhöz, hogy alkalmazkodni tudjon a test hőmérséklete a hűlő víz hőmérsékletéhez.

A teljes testre kiterjedő borogatást célszerű egy nagy lepedővel végezni, amelyet langyos (állott) vízbe mártunk, jól kicsavarunk. Az ágyra a beteg alá tegyünk például egy nagy nejlonzsákot, de legalább vastag fürdőlepedőt, ami megvédi az ágyat az átnedvesedéstől. Erre tegyünk vastag törölközőket, majd tekerjük be a nedves lepedőbe, takarjuk be törölközőkkel, és végül a takaróval. Nagyjából 10-15 percenként cseréljük a nedves lepedőt, amíg a láz a kívánt szintre csökken.

Lázcsillapítás gyógynövényekkel

A lázcsillapító gyógynövényekkel lényegesen kíméletesebben végezhetjük el a lázcsillapítást, mint a fenti, egyébként igen hatásos módszerekkel.

A lázcsillapító gyógynövények többsége izzasztó hatású, így valójában az izzadás hűti le a testet. Miután kiizzadta a beteg a lázat, szinte rögtön jobban érzi magát, megkönnyebbülést jelent számára ez az állapot. Azonban figyelembe kell venni, hogy az erős izzadás is megterheli a szervezetet, erre főként szívbetegek esetén legyünk figyelemmel.

Extrém erős izzadás esetén cseréljünk pizsamát és ágyneműt az izzasztás után, egyéb esetekben elegendő lehet az ágy kiszellőztetése.

Az egyik legjobb fájdalom- és lázcsillapító gyógynövényt, a fűzfakérget ebben az esetben is segítségül hívhatjuk.

Fehér fűz (Salix alba)

Kiváló lázcsillapító keveréket készíthetünk bodzavirágból és hársfavirágból. A két növény egyenlő arányú keverékéből 1 teáskanálnyit leforrázunk 2 dl vízzel, 10 percig állni hagyjuk, leszűrjük, még forrón elkortyoljuk, majd bebújunk az ágyba, és jól betakarózunk. Hamarosan jelentkezik az izzasztó hatás.

Lázcsillapító hatású továbbá a nyírfalevél, a gyömbérgyökér, a petrezselyem, a boróka, a borsmenta, a ribiszkelevél és a kamilla is.

A vöröshagyma szintén izzasztó hatású, egy nagy fej vöröshagyma elfogyasztása után ágyba bújva szintén erős izzadásra számíthatunk.

Általánosságban elmondható, hogy minden forrón elfogyasztott tea vagy leves többé-kevésbé izzasztó hatású, ha az elfogyasztás után rögtön ágyba bújunk, és alaposan betakarózunk.

Az izzadással eltávozott ásványi anyagok visszapótlása –roboráló gyógynövények

Betegség esetén amúgy is jellemző az étvágytalanság, ami nem jelent problémát, mert így a szervezet energiái az emésztés helyett a gyógyulási folyamatok irányába fordulhatnak. Ugyanakkor a táplálékhiány, és főként az ásványi anyagok és vitaminok hiánya legyengítheti a szervezetet, főként lázas állapot esetén.

Roboráló, erősítő teát készíthetünk csalánlevélből, csipkebogyóból, ribiszkelevélből, szederlevélből. A homoktövis ivólé vagy homoktövis bogyó (fagyasztva vagy befőttként) szintén kiváló roboráló erősítő.

A zabpehely kímélő, erősítő, roboráló táplálék, de egy könnyű zöldségleves, illetve egy kevés párolt zöldség kakukkfűvel, szurokfűvel, majoránnával vagy borsikafűvel ízesítve is tökéletes táplálék betegség idején.

Csalán (Urtica dioica)

 Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.