Tavasszal, márciusban már gyűjthető és megvásárolható az ízletes és egészséges medvehagyma levele. A fokhagymaízű levelek hatalmas népszerűségnek örvendenek, egyre többen gyűjtik is. De mi a különbség az ehető levelek és a mérgező hasonmások között?
Sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy csak olyasmit szedjünk le (pláne csak olyasmit fogyasszunk el), amiről tudjuk, hogy mi az, vagyis ezer százalékig biztosan beazonosítottuk. A piacon, boltban vásárolt leveleket is alaposan vizsgáljuk át. Mindjárt kiderül, hogy pontosan hogyan.
Ugyanis a medvehagyma (Allium ursinum) talán egyik legnagyobb hátránya, hogy levelei összetéveszthetőek két súlyosan mérgező növény leveleivel is. A májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) és az őszi kikerics (Colchicum autumnale) levelei ugyanis bizonyos fejlettségi állapotban szinte megtévesztésig hasonlítanak a medvehagyma levelére.
Kizárólag olyan növényt szabad gyűjteni, amit ezer százalékig biztosan felismerünk. A fotóról, applikációkból történő meghatározás kimenetele kétséges (és akár végzetes) lehet. Egy jó határozókönyv sokat segíthet, ám ezek használatát is meg kell tanulni. A legbiztosabb, ha egy gyűjtésben jártas személy megmutatja a növényt és esetleges hasonmásait a természetes élőhelyén.
Medvehagyma gyűjtése
Enyhén savas talajokon, nedves, árnyas ernyőkben Magyarországon több helyen is gyűjthetőek az ízletes levelek. A növény levelei kora tavasszal jelennek meg, majd április végén, május elején hozza mutatós, a hagymafélékre jellemző fehér virágait. Virágzáskor már nem érdemes gyűjteni, ekkorra ugyanis enyhül az aromája.
A medvehagyma gyűjtésére is vonatkozik, hogy védett területen tilos szedni, állami erdőkben pedig naponta és fejenként 2 kg a megengedett mennyiség. Magánerdőkben, illetve 2 kg-nál nagyobb mennyiség esetén az erdő tulajdonosától vagy az erdőgazdálkodótól kell engedélyt kérni.
Gyűjtésnél ügyeljünk rá, hogy a hagyma lehetőleg ne sérüljön, és ne szakítsuk fel, ne mozdítsuk meg a talajban. Egy tőről pedig legfeljebb a levelek felét távolítsuk el, így biztosítjuk a növény további fejlődését és a hagymák későbbi megerősödését, amivel végső soron a következő év termését biztosítjuk.

Mérgező hasonmások: gyöngyvirág és őszi kikerics
A májusi gyöngyvirág illatos, szintén fehér virágait szinte mindenki ismeri Az őszi kikerics viszont kevéssé ismert növény, ősszel hozza lilás, és egyébként szintén nagyon mutatós virágait.

Fontos tudni, hogy az őszi kikerics az egyik legmérgezőbb növényünk, illetve a májusi gyöngyvirág is és az őszi kikerics is szívre ható glikozidokat tartalmaz, amelyek kis mennyiségben is súlyos problémákat okozhatnak, így esetleges elfogyasztás esetén azonnal hívjunk mentőt.

Különbségek a medvehagyma, a gyöngyvirág és a kikerics között
Leggyakrabban a medvehagyma fokhagymás illatát szokták kiemelni fontos ismertetőjegyként, ugyanis a hasonmás növények levelének nincs illata. A leveleket két ujjunk között megdörzsölve érezhetjük a jellegzetes fokhagymaillatot. Ez működik is, legalábbis az első néhány levélnél, de egy idő után már képtelenség eldönteni, hogy valóban a levél illatát érezzük-e, vagy a kezünk vette át az illatot, esetleg az orrunkba ült be az illat.
A medvehagyma és a gyöngyvirág árnyas erdőkben, az őszi kikerics viszont üde, nedves erdőkben illetve napos réteken, legelőkön is él, vagyis tévedés, hogy kikericcsel erdőben vagy erdőszélen nem találkozhatunk. Így az élőhely segíthet a meghatározásban, de a veszélyt nem hárítja el teljes mértékben, ugyanis az medvehagyma, a gyöngyvirág és az őszi kikerics akár egymás szó szerinti tőszomszédságában is élhetnek.

A medvehagyma levele 3-5 cm széles, lándzsás-elliptikus, lágy tapintású, hosszúnyelű, hegyes csúcsú. A gyöngyvirág levele 6-8 cm széles, a virágzó szár tövén kettő, ritkán három hosszan nyélbe keskenyedő levél jellegzetes, a levelek fonákja fényes, és vastagabb tapintású is a levél, mint a medvehagymáé. Az őszi kikerics levele lándzsás, vastagabb, húsosabb, és 2-7 cm széles. Tehát a levélszélesség sem mérvadó.
A föld alatti részek (vegetatív szaporítószervek) szintén árulkodóak, bár ezt elég nehézkes (és nem is ajánlott) minden levél esetében külön-külön megvizsgálni. A medvehagymának fehér színű hagymája, a gyöngyvirágnak hosszan kúszó gyöktörzse, a kikericsnek pedig gumója van. Fontos, hogy ezt mégse használjuk meghatározásra, hiszen gyűjtéskor a medvehagyma hagymáját nem szabad eltávolítani, csak így biztosítható, hogy a következő évi gyűjtenivalót biztosítsuk.
A virágokról a legkönnyebb felismerni ezeket a növényeket is, mint általában a legtöbb növényt. A medvehagyma ernyőszerű virágzata a szár csúcsán hosszú virágszáron fejlődik, és fehér, csillag alakú virágokból áll. A gyöngyvirág virágai szintén hosszú virágszáron nyílnak, a virágzat egyoldalú, 5-10 egymás fölött elhelyezkedő fehér színű és harang alakúak virágból áll, jellegzetes édes illata van. Az őszi kikerics pedig, ahogy a nevében is benne van, ősszel hozza virágait, melyek halvány rózsaszíntől lilás bíborig terjedő színskálán mozognak, ritkán fehérek. Ezzel a meghatározási móddal az a probléma, hogy a medvehagyma leveleit is addig gyűjtjük, amíg nem hoznak virágot, tehát virágok nélkül kell teljes bizonyossággal felismernünk.

Hogyan ismerjük fel biztosan a medvehagymát?
Hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, a teljes képbe be kell vonnunk a foltos kontyvirágot (Arum maculatum) is, amely sajnos szintén mérgező, illetve időben és térben szintén együtt fordulhat elő az eddig említett három növényfajjal.
A levelek összetévesztésére a legnagyobb esély akkor mutatkozik, ha apró, kifejletlen leveleket (is) gyűjtünk. A foltos kontyvirág kifejlett levelei már nem is emlékeztetnek a medvehagyma levelére, mégis a leggyakrabban a fiatal kontyviráglevelek keverednek a medvehagyma közé, ugyanis az idősebb levelekre jellemző széles, nyíl alakú levélváll a zsenge leveleknél még nem fejlődik ki. Természetesen nincs fokhagymaillata, a levélerezete pedig nem párhuzamos, hanem főérből és oldalerekből áll.

A gondosan átválogatott és kifejlett állapotú levelek közül az őszi kikerics levelei is szinte tapintásra kiszűrhetőek.
Érdemes már a gyűjtéskor odafigyelve, egyesével szedni a leveleket, illetve a boltban vagy piacon vásárolt medvehagymát sem árt ellenőrizni. A legbiztosabb, ha az apró leveleket le sem szedjük, vagy kidobjuk a vásárolt csokorból.
A legkönnyebben a májusi gyöngyvirág és a medvehagyma levelei téveszthetőek össze. A gyűjtéskor, illetve a vásárlás után nem feltétlenül látszanak azok a jegyek, amelyek segítségével viszonylag könnyen elkülöníthető a két faj. A gyöngyvirág levelei párosan vagy hármasan nőnek, de egy nagyobb levéltömegben ez szinte észrevehetetlen különbség.
Ami a legbiztosabban észrevehető különbség, hogy a gyöngyvirág levele szürkésebb zöld, kicsit vastagabb tapintású, a levélfonák viszont fényes, és a párhuzamos levélerezet is jobban kivehető. Fény felé tartva a leveleket egyértelműen látszik a gyöngyvirág levélerezete, míg a medvehagymáé szinte alig-alig. A medvehagyma levélfonáka sosem fényes, ezért a legbiztosabb, ha eleve a fonákokat vizsgáljuk át.

Mire használjuk a medvehagymát?
A medvehagymából készülhet pesto, krémleves, medvehagymás pogácsa, és természetesen ízesíthetünk a levelekkel mártásokat, szendvicskrémet, salátákat, leveseket is.
Érdekesség, hogy a medvehagymát a barnamedvék és a vaddisznók is kedvelik, bár inkább termését és hagymáját fogyasztják, mint levelét.

Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.

You must be logged in to post a comment.