Méregtelenítés a mindennapokban

A méregtelenítésről szinte mindenkinek a napokig, sőt hetekig tartó léböjtkúra jut először eszébe. A legtöbben gyorsan átgondolják, majd megállapítják magukban, hogy ezt úgysem tudnák végigcsinálni. És itt nagyjából meg is szűnt a méregtelenítés utáni vágy. Pedig van más lehetőség is.

Hogyan kerülnek méreganyagok a szervezetünkbe?

Vannak, akik erősen kételkednek abban, hogy a szervezetünkben bármilyen méreganyag egyáltalán felgyűlhet, hiszen a szervezet maga egy komoly vegyi üzem, amely igen komoly méregtelenítő funkciókkal van ellátva. Ugyanakkor klinikai vizsgálatok is kimutatnak összefüggést például a nehézfémek (vagy a nagyobb mennyiségben már nehézfémnek minősülő ásványi anyagok) szervezetben felhalmozódása és a migrén között. És ez csak egy a hosszú sorból. 

Sokan vannak, akik ezen méreganyagok kimutatásában is kételkednek, pedig ezek sajnos kimutathatók. Sőt kimutathatók a különféle kozmetikumokból a szervezetünkbe kerülő és ott felhalmozódó kemikáliák is.

20+1 vegyi anyag, amit nem akarsz a kozmetikumaid összetevői között látni

Könnyű belátni, hogy az emberi élet és szervezet még sosem volt úgy túlterhelve, mint az utóbbi évtizedekben. Már a 19. században felgyorsult iparosodással jelentősen romlott a városok levegőjének minősége. Abban az időben a táplálkozás még nagyjából természetes volt (ha nem is mindig elegendő és – mai szemmel nézve – minőségi).

Amikor az iparosodás mellett megindult az egyre nagyobb autóforgalom, majd a légi közlekedés is, és ezzel párhuzamosan egyre fejlődött az élelmiszeripar, majd a kozmetikai ipar is, az embereknek napról napra egyre több méreganyaggal kerültek kapcsolatba.

Az élelmiszeripar fejlődése?

Az élelmiszeripar fejlődése több fronton is problémás. Az állatok nagyüzemi neveléséhez egyre nagyobb mennyiségben használtak fel különféle növekedésgyorsító tápokat, hormonokat és a kis helyre bezsúfolt sok állat betegségeinek megelőzésére, illetve gyógyítására antibiotikumokat.

A növények nagyüzemi termesztéséhez a kártevők és betegségek pusztításainak megelőzésére vagy a károk enyhítésére különféle kémiai permetszereket, a termesztés könnyítésére pedig például gyomirtókat, a nagyüzemi gazdálkodással kizsigerelt földterületek termővé tételéhez pedig műtrágyákat használnak.

Ezekhez adódik hozzá az élelmiszerek feldolgozására épülő különféle iparágak vegyszerarzenálja, mint a tartósítószerek, az ízfokozók, mesterséges aromák, színezékek, állományjavítók, és hosszan sorolhatnánk, melyek mind a végeredményt hivatottak csábítóbbá tenni a vevők számára. És itt még mindig csak a feldolgozott természetes alapanyagokról és nem az élelmiszeripar által előállított műételekről és műitalokról beszélünk.

A kozmetikai ipar pedig mindezt tetézi a bőrünkön át naponta felszívódó méregarzenállal, melyek a különféle tusfürdőkben, krémekben, testápolókban, dezodorokban, dekorkozmetikumokban, hajfestékekben, de sajnos sokszor még a gyógynövényes gyógykozmetikumokban is szép számmal előfordulnak.

20+1 vegyi anyag, amit nem akarsz a kozmetikumaid összetevői között látni

Ehhez jönnek a gyógyszerek, az esetleges munkaköri ártalmak (például nehézfémekkel való érintkezés), a dohányzás, s máris egy igen szép listával találjuk magunkat szembe.

Méregtelenítés – miért van rá szükség?

Az előbbiekben felsorolt mérgek mind a mi szervezetünkben landolnak.

Mint említettem, az emberi szervezet maga a csoda. Hihetetlen méregtelenítő funkciókkal van ellátva: a vesék, a máj, a nyirokrendszer, illetve a legnagyobb felületű méregtelenítő, a bőrünk, valamint a belek és a tüdő is fáradhatatlanul végzik munkájukat. Ezek munkájának egy része látható és tapasztalható, egy része pedig csendben, a szervezetünkön belül történik.

Az könnyen belátható, hogy amíg az emberek legalább nagyjából egészséges körülmények között éltek és természetes körülmények között előállított, feldolgozatlan élelmiszereket fogyasztottak, a szervezet vígan megbirkózott a feladattal.

A felsorolt és sok fronton történő támadás viszont a szervezet számára már sok, ezért célszerű támogatnunk munkáját. Ezt hívjuk méregtelenítésnek. Valójában, ha így tetszetősebb a megfogalmazás, nem méregtelenítünk, hanem a szervek minél hatékonyabb működését támogatjuk. 

Hogyan méregtelenítsünk?

Egyértelmű, hogy a léböjtkúra egy olyan nagytakarítás, ami hosszabb távra is kitisztítja szervezetünket, és segítségével valóban megújul az egész szervezet, szinte minden sejt fellélegzik.

Ugyanakkor megvannak a korlátai is, hiszen gyakorlatlan böjtölők számára szükséges egy támogató személy, aki nemcsak a kúra kivitelezésében, de a lelki támogatásban is részt vesz. Ezen túlmenően időigényes (egy-két-három hét), és lássuk be, igen nagy önfegyelemre is szükség van hozzá.

Az viszont nem megoldás, ha homokba dugjuk a fejünket: ha a léböjt nem megy, akkor nem csinálok semmit, mérgezem tovább a szervezetemet, majd lesz valami.

Szerencsére van megoldás. Ezt a megoldást a gyógynövények alkalmazása és a tudatos táplálkozás, illetve egyéb egészségvédő intézkedések jelentik, akár a mindennapokban. Itt gondolkodhatunk akár tartós odafigyelésben, akár hétvégi „minikúrák”-ban, a lényeg, hogy találjuk meg azt a módszert, ami a legjobban beleilleszthető életünkbe.

A folytatásban a gyakorlati megvalósításról lesz szó.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik az orvosi konzultációt, és nem minősülnek kezelési javaslatnak.