Készíts egyszerűen tartósítószermentes bodzalekvárt ebből a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsből.
Ha a bodzaszörpről lemaradtál (de akkor is, ha nem) mindenképpen próbáld ki ezt a finom csemegét, és készíts a bodzabogyókból különleges lekvárt.
Mire jó a bodzabogyó?
Azonkívül, hogy finom és különleges, rendkívül egészséges is. Tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal. Enyhe hashajtóként inkább csak a természetes bélmozgást segíti (ám érzékenyebbeknél enyhe hasmenést is okozhat, erre érdemes odafigyelni fogyasztáskor). Ezen túlmenően immunerősítő, láz- és fájdalomcsillapító hatású.
Hol gyűjtsd és pontosan mit?
A bodzabogyó egyik különlegességét az adja, hogy nem fogod megtalálni a piaci kínálatban, így mindenképpen vadon kell begyűjtened az alapanyagot.
Bodzabokrokkal nagyon sokfelé találkozhatunk utak mentén is, ám pont a forgalmas utak környéke alkalmatlan a gyűjtésre. Lakott területektől és forgalmas utaktól távol eső területet válassz a gyűjtéshez, ahol lehetőleg mezőgazdasági terület sincs a közelben, így a kipufogógázokkal és a mezőgazdasági vegyszerekkel szennyezett gyümölcsöket is elkerülheted. Ritkás erdőkben, erdőszéleken, legelők szélén is gyakran találkozhatsz bodzabokrokkal.
A fásszárú fekete bodza (Sambucus nigra) vagy fai bodza, bokorbodza virága kedvelt gyógynövényünk, bár bogyói sem nagyon maradnak el a virágok gyógyhatásától. Sőt, Észak-Amerikában a bodzabogyószirup az első számú meghűlés és influenza elleni szer, mely szinte minden patikában beszerezhető, és házilag is nagyon sokan készítik.
Fontos, hogy ne keverjük össze a lágyszárú és mérgező gyalogbodzával (Sambucus ebulus). Bár valójában a bogyók összetévesztése a kisebbik probléma, hiszen a gyalogbodza terméshúsa az egyedüli része, amelyik nem mérgező (a magok viszont mérgezőek!), és a gyalogbodza bogyóit többfelé felhasználják lekvárkészítéshez, Nógrádban pálinkát is főznek belőle.
A fás szárú fekete bodzának is kizárólag a bogyóit használjuk, melyeket a virágszárról leszemezünk. Ehhez a művelethez segítségül hívhatunk egy villát, amivel könnyedén elvégezhető ez a művelet, de a kellőképpen érett bogyókat kézzel is könnyen le lehet görgetni a szárról.
Fontos továbbá, hogy a bogyók valóban érettek, azaz sötét színűek legyenek. A zöldes, rózsaszínes bogyók mérgezőek, legalábbis kellemetlen emésztőrendszeri problémákat okozhatnak, így mindenképpen célszerű kiválogatni az érett bogyók közül. Illetve még jobb, ha teljesen beérett állapotban gyűjtjük a bogyókat.
Passzírozzuk vagy ne passzírozzuk?
Ahhoz, hogy az apró magoktól megszabaduljunk, mindenképpen passzírozni szükséges.
Azt is érdemes tudni, hogy a magok ciánglikozidot tartalmaznak, ami elvileg főzés hatására elbomlik, ám arra érzékenyeknél vagy kisgyermekeknél előfordulhat, hogy a nyers bogyókhoz hasonlóan főzés után is hasmenést vagy hányást okoz.
Ha kisgyermekek is kapnak a lekvárból, mindenképpen érdemes kimagozni. Ám akkor is, ha nem szeretnél rengeteg apró magtól hemzsegő lekvárt. Van, aki kifejezetten szereti a magok ropogósságát a lekvárban, tehát ez lehet akár ízlés kérdése is.
A magozást pedig megoldhatod lassúpréssel, gyümölcscentrifugával vagy hagyományos passzírozással, amihez paradicsompasszírozót vagy klasszikus szitát is használhatsz. Ez utóbbiakhoz célszerű először a bodzát kissé felfőzni, így egyszerűbb és hatékonyabb lesz a passzírozás
Mitől lesz sűrű a bodzalekvárod?
Ha nem passzírozod, és kellően sokáig főzöd, önmagában is elég sűrű lekvárt kapsz végeredményül.
Ha passzírozod, vagyis gyakorlatilag a rostos bodzaléből készíted a lekvárt, akkor szükség lehet valamilyen sűrítőanyagra. Ez lehet pektin, almapüré, bio citrom vagy ízlés szerint más sűrítőanyag.
Az alma és a citrom is sok pektint tartalmaz, ezáltal sűrítő hatásúak. Kb. 1 kiló gyümölcshöz egy közepes almára vagy 2 citromra van szükség.
Az almát hámozd meg, reszeld le almareszelőn vagy egy kislyukú reszelőn. Az alma héját is belefőzheted a lekvárba, majd üvegezés előtt távolítsd el a héjakat.
A bio citrom héját reszeld le, a levét nyomd ki, és add ezeket a lekvárhoz.
Bodzalekvár hozzávalói
- 1 kg bodzabogyó
- 30 dkg cukor (vagy más édesítő, pl. méz, eritrit)
- pektin/alma/citrom (elhagyható – lásd az előző bekezdést)
Bodzalekvár elkészítése
- A bogyókat leszemezés után alaposan megmossuk, és lecsöpögtetjük.
- A bodzabogyókat tegyük egy lábosba, kissé megtörhetjük botmixerrel vagy egy burgonyanyomó segítségével, majd forraljuk fel.
- Adjuk hozzá a cukrot, és gyakran kevergetve főzzük sűrűre.
- Ha magnélküli rostos bodzalevet használunk, akkor a főzés végefelé adjuk hozzá a pektint/almát/citromot (lásd fent), és mindenképpen forraljuk fel újra.
- Közben főzzük ki az üvegeket és a kupakokat, csipesszel emeljük ki, csöpögtessük le jól a vizet (például egy vasalással fertőtlenített konyharuhára borogatva).
- Az elkészült lekvárt a sterilizált üvegekbe töltjük, gondosan rájuk csavarjuk a kupakokat, majd 5 percre fejre állítjuk az üvegeket. Ha nem folynak az üvegek, száraz dunsztba tesszük, és ott hagyjuk kihűlni. (Ha valamelyik üveg véletlenül ereszt, azt tegyük azt tegyük félre, kihűlés után hűtőben tárolhatjuk, és néhány nap alatt fogyasszuk el.)
Ha még inkább biztosra szeretnénk menni, akkor a lezárt lekvárokat befőzőautomatában vagy nedves dunsztban is kidunsztolhatjuk. A dunsztoláshoz használt vízben hagyjuk kihűlni.
Kihűlés és címkézés után az üvegek felkerülhetnek a kamrapolcra.
Az elkészült bodzabogyólekvárt kenhetjük kenyérre, süteményekbe, keverhetjük joghurthoz, túrókrémhez stb.
A kibontott lekvárt tároljuk hűtőszekrényben, és pár nap alatt fogyasszuk el.
Ha a gasztroajándékok híve vagy: az elkészült bodzalekvár csinos üvegbe töltve és szépen felcímkézve ajándéknak is kiváló.
Ezeket se hagyd ki:
Bodzabogyó hatásai, mellékhatásai, felhasználása
Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.
You must be logged in to post a comment.