Pár napja megjelent egy cikk, amely alapján többen vészharangot kongatnak, és a gyógynövények betiltását vizionálják. Miről is lehet szó valójában? Tényleg betiltják a gyógynövényeket?
Kicsit déjà vu érzésem van, mert több mint egy évtizede volt már hasonló riadalom, a gyógynövények pedig még mindig ott vannak a boltok polcain.
Mielőtt felháborodnánk vagy megrémülnénk, vagy ami még rosszabb, rémhíreket terjesztenénk, nézzük meg, hogy miről is lehet szó.
Az EU szakértői 117 anyag betiltását javasolják étrend-kiegészítőkben. Hazánkban egyébként már jelenleg is igen hosszú az OGYÉI ún. negatív listája ezen tekintetben…
A javaslat lényege pedig az, hogy a különféle készítményekben előforduló hatóanyagok és gyógynövények kerüljenek korlátozás vagy tiltás alá.
A cikk külön kiemelte a kumarint, a kurkumint, a közönséges orbáncfüvet, a teafa illóolajat, a melatonint, a piperint, a p-szinefrint, a triptofánt, a poloskavészt, a macát, az indiai szent bazsalikomot, a királydinnyét és az Ashwaghandát.
Tényleg a gyógynövényeket tiltják be?
Ha jobban megfigyeljük, ezek közül több nem is maga a gyógynövény, hanem hatóanyag-kivonat vagy éppen nem is növényi anyag.
A kumarin több gyógynövényben megtalálható hatóanyag, és régóta tudjuk, hogy ezeket a gyógynövényeket nem lehet nyakló nélkül fogyasztani.
Az EU-nak már volt egy kumarinos története a fahéj kumarintartalma miatt, amivel legtöbben a dán fahéjas csiga kapcsán találkozhattak. Persze a boltok polcain azóta is a kínai fahéjat találjuk, amelynek valóban magas a kumarintartalma, és nem a ceyloni fahéjat, ami tulajdonképpen „a gyógynövény fahéj”, és alig tartalmaz kumarint.
A kurkumin a kurkuma hatóanyaga. A kurkuma fűszerként kapható, néha frissen is, amúgy pedig termeszthető a mi klímánkon is. Tanulmányok egyébként kimutatták, hogy a kurkuma rendszeres kis mennyiségű fogyasztása sokkal előnyösebb és hatékonyabb, mint a nagy dózisú kurkumin alkalmazása. Ennek egy remek módja például az aranytej, ami nemcsak szép, de finom is, és persze kurkumát tartalmaz.
A közönséges orbáncfű Magyarországon régóta az OGYÉI tiltólistáján van, ami azt jelenti, hogy étrend-kiegészítőkben nem használható, tehát ez nálunk nem lenne újdonság. Ennek oka egyébként a mellékhatásai, és főként az, hogy szinte minden gyógyszerrel kölcsönhatásba lép. Tehát valójában nagyon kevesen vannak, akik gond nélkül alkalmazhatják. Bezacskózva az orbáncfű eddig is beszerezhető volt.
A teafa illóolaját, mint egyébként az illóolajokat általában, külsőleg használjuk. Nem tudom, hogy milyen belsőleges készítményben van jelen, de ezek szerint biztosan van ilyen, illetve ha elfogadják a javaslatot, akkor a jövőben biztosan nem lesz ilyen.
A piperin a feketebors hatóanyaga, egy alkaloid, és nagyjából az a helyzet vele, mint a kurkumával. Maga a feketebors az indiai ájurvédikus receptek többségében évezredek óta megtalálható csipetnyi mennyiségben, ugyanis segíti a hatóanyagok „utazását” a testben.
A triptofán egy aminosav (fehérjék építőeleme), a melatonin egy hormon, a p-szinefrin pedig egy alkaloid, ami citrusfélékben található, főként a keserűnarancsban. A királydinnye növeli az izomtömeget és az izomerőt. Ezeket egyébként főként testépítők használják előszeretettel, talán picit nagyobb mennyiségben, mint kellene.
A fürtös poloskavész egy boglárkafélék családjába tartozó növény, amely család sok tagja mérgező vagy erős hatású. A poloskavészt menstruációs problémákra használják ösztrogénszerű hatása miatt. Ilyen alkalmazási területtel egyébként léteznek más gyógynövények is.
Ez is érdekelhet:
12 legjobb gyógynövény menopauzás panaszok enyhítésére
PMS: tünetek, okok és természetes megoldások
A listából a legkevésbé a macát, az Ashwaghandát és az indiai szent bazsalikomot értem. Hatásukat tekintve támogatják az állóképességet, segítik a fizikai és lelki alkalmazkodóképességet, és azokban a kultúrákban, amelyek területéről származnak, mindig is kiemelt figyelem jutott számukra.
Talán itt is az a probléma, hogy a testépítők sok előnyös tulajdonságukat fedezték fel, és a táplálékkiegészítőkben esetleg nagyobb mennyiségben vannak jelen, mint ami indokolt lenne. Normál körülmények között (tehát ha nem erősportolókról beszélünk) ezek a növények olyanok, amelyekből keveset érdemes fogyasztani, azt viszont akár hosszabb távon.
Bár a fenti hatóanyagokat szolgáltató növények többsége nálunk nem él, vagy nehézkesen termeszthető, mindenesetre, amit magunknak gyűjtünk vagy termesztünk, az a legbiztosabb.
Köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra. Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel is.
You must be logged in to post a comment.