A farkasalma, ez az érdekes megjelenésű és mással összetéveszthetetlen gyógynövény mérgező mivolta miatt külsőleges felhasználását tekintve érdemel említést.
A mezei katáng elsősorban emésztési panaszok esetén alkalmazható, de roborálóként és salátagyógynövényként is értékes. Keserű íze miatt pótkávéban is felhasználják.
Erdők, rétek, száraz cserjések, útszélek gyakori évelő növénye a veronika. Az ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys) és az orvosi veronika (Veronica officinalis) egyaránt gyógyhatással bír. Ne tévesszük össze a kertekben is gyakori egynyári…
A fekete ribiszkét gyakran fekete ribizliként említjük, ám akárhogy is nevezzük igen értékes gyógynövény. Kezdetben a piros ribiszkét alkalmazták gyógynövényként, ám később beigazolódott, hogy a fekete ribiszke gyógyhatása erőteljesebb.
Az alma Közép-Ázsiából származik, ahol a vad őse még ma is megtalálható. Az almafát gyümölcsének értékessége és kellemes íze miatt nálunk mindenütt termesztik. Jelenleg több ezer ismert, termesztett almafajta létezik a legkülönbözőbb…
A tarack vagy tarackbúza gyökérzete (rizómája) igen sok bosszúságot okoz a kertészeknek, pedig ez a bosszantó gyomnövény gyógyhatást rejt. A tarackbúza is azon növények közé tartozik, melyek nem rendelkeznek széleskörű alkalmazási lehetőségekkel….
A bokrétafa néven is ismert vadgesztenye parkokban, fasorokban sokfelé ültetett díszfa, mely a XVIII. században került Európába. A Kis-Ázsiában őshonos impozáns fa semmi esetre sem tévesztendő össze a szelíd gesztenyével. Lógesztenye elnevezése…
A zab feltehetően Kis-Ázsiából származik, ám napjainkban már szinte minden mérsékelt éghajlatú területen termesztik. Hosszú ideig kizárólag állati takarmány volt.
Az erdei szamóca, erdők szélen, bokros helyeken, tisztásokon élő, ízletes gyümölcsű, évelő növény. Csak a vadon termő szamóca hármas levelei értékesek, a termesztett szamóca levelei nem. Gyökerét is gyűjtik, termése igen értékes…
Mint neve is mutatja, régen edények súrolására használták ezt az érdes tapintású, nyirkos réteken, árokpartokon, töltéseken termő, virágtalan növényt, ezért népiesen „kannamosófű”-nek is nevezik. A mezei zsurló azonban gyógynövényként is sokrétűen felhasználható.
A hársfa őshonos Magyarországon, de nem ad összefüggő erdőket, inkább egyedek vagy kisebb csoportok találhatóak ebből a szép koronájú, illatos virágú, nagy fából, mely parlagokat, falvak és városok utcáit, illetve országutak mentét…
Téli táplálék-gyógynövényeink egyik legfontosabbika a csicsóka. Régen a téli étrend kiegészítésére fogyasztották. Észak-Amerikából a 17. században került Európába, azóta hazánkban is ismerik és fogyasztják, azonban fogyaszthatóságát időnként vitatták. Sajnálatosan a télen-nyáron elérhető,…
Tyúkhúr (Stellaria media) A tavaszias idő beköszöntével gyorsan kifejlődik a palánta állapotban áttelelő tyúkhúr, amely a tavaszi salátagyógynövények sorát gazdagítja, s a kiskertekben éppúgy megtalálható, mint nedves tarlókon, szántóföldeken.
A csalán évelő, kétlaki gyomnövény, mindenütt megterem, utak, árokpartok, árnyas, félárnyas helyek növénye és erdők aljnövénye.
error: Védett tartalom!
Kedves Látogató! Ahogy minden más weboldal, mi is cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatával ezt és az adatkezelési tájékoztatót is jóváhagyod.Rendben, elfogadomNem fogadom elAdatkezelési tájékoztató
