A kanadai aranyvessző aranyos istápfű vagy aranyos ruta néven is ismeretes a népnyelvben. A légúti panaszoktól a reumán át sok-sok felhasználási lehetősége és kellemes ízű teája teszi fontos gyógynövénnyé.
Az illatos ibolya, borzas ibolya egyaránt gyógynövény, fő hatóanyagaik a gyökerükben található szaponinok, de az az egész növény gyógyhatású. Az illatos ibolyát szélesebb körben alkalmazhatjuk.
A közönséges dió termése kedvelt rágcsálnivaló, sok-sok édesség, desszert és a karácsonyi sütemények elmaradhatatlan alapanyaga. Sőt dekorációs kellék is, főként az őszi és téli időszakban.
A nyírfa, vagyis a közönséges nyír, illetve bibircses nyír Észak-Ázsiában és Európában őshonos. Napfényes területeken, homokos talajon érzi jól magát. Sokfelé parkokban is ültetik, mivel igen szép fa.
A szemvidítófű hegy- és dombvidékeink nyirkosabb rétjein, legelőin termő egyéves félélősködő növény. Orvosi szemvidítófűként, illetve latinul Euphrasia officinalis L.-ként is ismert.
A fekete szeder, bár termése hasonló, nem tévesztendő össze az eperfafélék családjába tartozó eperfával. Réteken, erdőszéleken terem, évelő, tüskés félcserje. A fekete szedernek világszerte több mint kétezer fajta található. Európa, Elő-Ázsia, Észak-Amerika…
A kövirózsa (Sempervivum tectorum), amit gyakran magyar aloé néven is emlegetnek, nagyon igénytelen növény, sziklarepedésekben, sovány talajon talán még szebben virít, mint tápanyagdús, jó földben. Magyarországon a Villányi-hegységben találkozhatunk vele vadon, azonban…
A bokrétafa néven is ismert vadgesztenye parkokban, fasorokban sokfelé ültetett díszfa, mely a XVIII. században került Európába. A Kis-Ázsiában őshonos impozáns fa semmi esetre sem tévesztendő össze a szelíd gesztenyével. Lógesztenye elnevezése…
A zab feltehetően Kis-Ázsiából származik, ám napjainkban már szinte minden mérsékelt éghajlatú területen termesztik. Hosszú ideig kizárólag állati takarmány volt.
Az árnika nemzetsége közel harminc fajt számlál, melyek közül csak kettő él Európában, az egyik a hegyi árnika. Európa, Ázsia és Észak-Amerika magasabb hegyvidékeinek évelő, illetve többnyári gyógynövénye, hegyi réteken, erdőszéleken nő….
A zsálya Dél-Európa karsztos vidékein tömegesen termő bokros, illatos félcserje. Hazánkban vadon a mezei és a ligeti zsálya fordul elő, ám a gyógyászati szempontból legértékesebb orvosi zsálya termesztett növény.
A gyepűrózsa termése, a csipkebogyó a téli meghűléses, influenzás időszak egyik legfontosabb gyógynövénye. A rózsa ősidők óta a virágok királynője, azonban a gyógynövényként használt csipkebogyó egy megjelenésében kevésbé nemes, ám hatásában annál…
A cékla, ez a kitűnő téli vitaminpótló táplálékgyógynövény Elő-Ázsiából került Ázsiába, majd onnan Európába, ahol a Földközi-tenger környékén meghonosodott. Már az i. e. 3000-ben is ismerték, Ázsiában már gyógyításra is használták. Magyarországon…
Az útifű réteken, utak mentén, parlag területeken, gyomtársulásokban sokfelé elterjedten élő, évelő növény. Jól bírja a taposást. A lándzsás útifű rendelkezik a legerősebb gyógyhatással az útifüvek népes családjából.
Mint neve is mutatja, régen edények súrolására használták ezt az érdes tapintású, nyirkos réteken, árokpartokon, töltéseken termő, virágtalan növényt, ezért népiesen „kannamosófű”-nek is nevezik. A mezei zsurló azonban gyógynövényként is sokrétűen felhasználható.
