A levendula, ez a Mediterráneumban őshonos, a provence-i táj meghatározó képét adó, illatos, lila virágú félcserje hazánkban termesztett növény, vadon nem fordul elő.
A hársfa őshonos Magyarországon, de nem ad összefüggő erdőket, inkább egyedek vagy kisebb csoportok találhatóak ebből a szép koronájú, illatos virágú, nagy fából, mely parlagokat, falvak és városok utcáit, illetve országutak mentét…
Legelőkön, réteken, utak mentén, parlagokon az ország minden részén, sok helyen tömegesen előforduló, jellemző illatú, évelő növény. A cickafarkfű szára nem szakad, ezért gyűjtésénél mindenképpen szükséges valamilyen vágószerszám alkalmazása. Csak a fehér…
Ha már elkészült az idei bodzaszörp vagy a kamrapolcon sorakoznak a télire eltett bodzaszörpös üvegek, itt az ideje a kellemes innivalón kívül másra is felhasználni. Hűsítő, frissítő, könnyű nyári desszert, mely természetesen…
A fenyőszirup és a fenyőszörp között a legnagyobb különbség az elkészítés módjában rejlik. Elsősorban nem élvezeti értéke, hanem gyógyhatása miatt készítjük, bár íze kellemes és különleges.
Míg decemberben, a karácsony közeledtével a figyelem középpontjában áll ez a pompás megjelenésű fa, addig az ünnepek elmúltával legfeljebb egy-egy kertben, parkban álló szép példányt csodálunk meg. Pedig a fenyő ennél több…
Téli táplálék-gyógynövényeink egyik legfontosabbika a csicsóka. Régen a téli étrend kiegészítésére fogyasztották. Észak-Amerikából a 17. században került Európába, azóta hazánkban is ismerik és fogyasztják, azonban fogyaszthatóságát időnként vitatták. Sajnálatosan a télen-nyáron elérhető,…
A mindennapjainkba sokféleképpen beiktathatjuk a gyógynövényeket. Ennek egyik módja, ha mindennap iszunk valamilyen gyógyteát. Ihatunk olyat, amit szeretünk, amelynek kellemes az íze. Ihatunk olyat, ami valamilyen fennálló egészségügyi problémánkra jelent megoldást. De…
A fekete nadálytő nyirkos réteken, ártereken, csatornák mentén élő, érdes levelű növény. Elsősorban a lilás vagy kékes virágú nadálytő használatos gyógynövényként.
A boltok polcain kínált salátákhoz szokott ízlelőbimbóinknak elsőre talán furcsák lehetnek a vadon termő növényekből készült saláták, ezért először talán érdemes kipróbálni a félvad változatokat. Félvad alatt azt értjük, hogy az általunk…
A borsmenta a vízimenta és a zöldmenta kereszteződéséből létrejött hibrid faj, ezért termesztjük, de könnyen elvadul. A középkorban mai formájában még nem létezett, ám megjelenésétől, az 1600-as évek végétől gyorsan nagy népszerűségre…
Kedves Látogató! Ahogy minden más weboldal, mi is cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatával ezt és az adatkezelési tájékoztatót is jóváhagyod.Rendben, elfogadomNem fogadom elAdatkezelési tájékoztató
You must be logged in to post a comment.