A gyógynövények hatóanyagai igen sokfélék. A kutatások a legtöbb a hatóanyagot már beazonosították, ám akik gyógynövényekkel foglalkoznak, pontosan tudják, hogy egy-egy növény hatását nem tulajdoníthatjuk egyetlen hatóanyagnak, hiszen a növényben található összes hatóanyag együttesen, komplexen hat az egész szervezetre. A gyógyszerek általában egy- két hatóanyag kombinációját tartalmazzák, így a hatásuk is elég pontosan körülírható, viszont ez a növények komplex hatóanyagtartalma miatt a gyógynövények esetében koránt sincs így.
A gyógynövények különféle hatóanyagai erősíthetik vagy kiegészíthetik egymás hatását, tehát valójában a hatóanyagok együttese hozza meg az eredményt. Az igazán hatásos gyógynövényes kúra kialakításához a szervezetre holiszikus módon kell tekinteni, azaz a teljes embert figyelembe véve kell megtalálni a számára legmegfelelőbb növényeket. A gyógynövények esetében lehetőség van figyelembe venni az alapbetegségen vagy alaptüneten kívül olyan tényezőket is, mint a stresszes életmód, egyéb betegségek és tünetek, az adott személy egyénisége, energetikája stb., és mindezek együttes figyelembevételével alakítható ki a megfelelő és hatékony terápia.
A gyógynövények hatóanyagai
A gyógynövények hatóanyagai közül a legfontosabbak az illóolajok, a nyálkák, a cserzőanyagok vagy cseranyagok, a keserűanyagok, a szaponinok, a glikozidok, az alkaloidok, a szerves savak, csípős anyag, az ásványi anyagok és vitaminok, festékek, kovasav, valamint az enzimek.
Illóolajok
Olajszerű anyagok, amelyek erős illatúak és gyorsan illannak. A növények mirigyszőrzetei, olajmirigyei vagy olajpikkelyei termelik. Az illóolajokat tartalmazó növények leveleit, virágait, egyéb illóolaj tartalmú részeit megdörzsölve vagy összetörve jellegzetes és erős illatot árasztanak. A növényfelismerésnél is nagy segítséget jelentenek ezek a jellegzetes illatok. Kisebb-nagyobb mértékben minden illóolaj fertőtlenítő hatású.
Az illóolajat tartalmazó növények hatása igen sokrétű lehet a bennük található illóolaj vegyi összetételétől függően. Többek között nyugtató (citromfű, levendula), gyulladáscsökkentő (cickafark, kamilla), étvágygerjesztő és emésztésjavító (szurokfű, kakukkfű), görcsoldó és szélhajtó (borsmenta, édeskömény) hatású növényekkel találkozhatunk ebben a csoportban.
A gyógynövények hatóanyagai közül talán az illóolajok a legismertebbek, hiszen lepárlással vagy préseléssel (citrusfélék esetén) könnyen kinyerhető a 100%-os illóolaj, így önmagában is találkozhatunk ezzel a hatóanyaggal a bioboltok polcain.
Nyálkák
A növényi nyálkák vízben duzzadó szénhidrátok. Többek között a mályvafélékben vagy a lenmagban fordulnak elő. A nyálkahártyákat bevonják és védik.
Nagy hasznukat vesszük például a szájüreget, a torkot, az emésztőrendszert vagy a bőrt érintő gyulladásos állapotok, sérülések kezelésének második és harmadik fázisában, amikor segítik a nyálkahártya vagy a bőr teljes gyógyulását, vagy köhögés esetén, amikor csökkentik a köhögési ingert.
Cseranyagok
Vízben oldódó anyagok, melyek a legtöbb fa kérgében (fűzfa, tölgyfa) vagy például a bogyós gyümölcsök leveleiben (áfonya, medveszőlő) nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Kisebb mennyiségben nagyon gyógynövényben megtalálhatók. A cseranyagok oxigén hatására könnyen bomlanak, így ezeket a teaféleségeket mindenképpen zárt edényben szükséges tárolni.
Kicsapatják a fehérjéket, ezáltal helyileg segítik a gyulladásos folyamatok megszűnését, de ugyanígy kicsapják az alkaloidákat is, melynek következtében méregtelenítő hatásúak. Hasmenés, bőrgyulladás vagy például fogínyvérzés, szájüregi gyulladások esetén is hatásosak, de csökkentik az erős izzadást is.
Keserűanyagok
A keserűanyagok kémiai szempontból igen sokfélék, közös bennük a keserű íz. A keserűanyagok mellett illóolajokat is tartalmazó gyógynövények íze enyhébb és kellemesebb (fűszernövények), míg némely növény kellemetlenül keserű is lehet (benedekfű, ezerjófű).
A keserűanyagok étvágygerjesztő, emésztésjavító és az egész emésztőrendszerre pozitív hatásúak. Például a kakukkfű, gyermekláncfű, a katáng, és a cickafarkfű hatóanyagai között is megtaláljuk.
Szaponinok
Latinul a sapo szappant jelent, innen a nevük, hiszen vízzel összerázva habzanak. Többek között váladékoldó, köptető, vizelethajtó és immunerősítő hatásúak.
Például az aranyvessző, az édesgyökér, a kankalin, a mezei zsurló és az ökörfarkkóró is szaponin tartalmú gyógynövények.
Glikozidok
Cukortartalmú vegyületek. Általában hashajtó, egyes esetekben enyhe vizelethajtó hatással rendelkeznek. Sebek kezelésére is használhatók.
A kutyabengekéreg, az aloé, a rebarbaragyöktörzs, a medveszőlőlevél, a hársfavirág vagy az útifű is glikozid tartalmú gyógynövények.
Vannak közöttük erősben mérgezőek, például a gyűszűvirág és a gyöngyvirág glikozidjai, melyek szívgyógyszerek alapanyagául szolgálnak a gyógyszeriparban.
Alkaloidok
Gyakran erős növényi mérgek, nitrogén tartalmú, lúgos kémhatású vegyületek. A gyógyszergyártás fontos alapanyagai. Legtöbbször a központi idegrendszerre hatnak.
A teában, a kávéban, a mákban lévő alkaloidok enyhébb hatásúak, míg a nadragulyában, a csattanó maszlagban vagy a bolondító beléndekben található alkaloidok erősen mérgezőek.
Szerves savak
Főleg gyümölcsökben és zöldségekben találhatók, mint a citromsav, az almasav vagy a sóskasav és a hangyasav (csalán).
Vizes oldatuk savanyú. Fokozzák az emésztőnedvek termelődését, frissítő, élénkítő, enyhén hashajtó hatásuk van.
Csípős anyagok
Eltérő hatóanyagú, közös hatású anyagok. Értágulatot okoznak, fokozzák a belső szervek keringést, emésztésjavító, köptető hatásúak, helyileg reumatikus, ízületi- és izomfájdalmak enyhítésére alkalmazhatók.
Például a fokhagyma (allicin), a csípős paprika (kapszaicin), a fekete mustármag (mustárolaj), a torma és a bors is tartalmaz csípős anyagokat.
Ásványi anyagok és vitaminok
Több-kevesebb ásványi anyag és vitamin minden növényben található, és természetes formában ezek felszívódása hatékonyabb is. Gyakran találhatóak egymás hatását erősítő ásványi anyagok és vitaminok egy növényen belül, mint például a narancs C-vitaminja és rutinja (növényi Rutascorbin).
A csalán, a zsurló és a zab különösen gazdagok ásványi anyagokban, míg vitaminok terén érdemes kiemelni a csipkebogyót és a homoktövis termését, mint magas C-vitamin tartalmú drogok, illetve a gyermekláncfű gyökerét, mely D-vitamint tartalmaz.
Festékek (növényi színanyagok)
A növényi festékek színűket tekintve igen sokfélék. A xantofill sárgászöld (homoktövis), a klorofill zöld (csalán), a karotinoid narancssárga (körömvirág), a flavonoid citromsárga (homoktövis, nyírfalevél), a hipericin piros (orbáncfűvirág), az antocián piros, kék, lila vagy bordó (bodzabogyó, cékla).
Gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásuk jelentős. A flavonoidok igen elterjedt vegyületek, sokféle szerkezetűek, így sokféle hatásúak lehetnek a vérnyomáscsökkentő hatástól a tumorellenes hatáson át a májvédő hatásig.
Kovasav
Szilícium tartalmú vegyület. Vizelethajtó, reumatikus bántalmak, szájüregi gyulladások, bőrbetegségek esetén hatásos. Kiváló haj-, köröm- bőrápoló és -regeneráló.
Nagyobb mennyiségben tartalmazza a csalán, a zsurló, a pásztortáska, a tüdőfűlevél és az apróbojtorján.
Enzimek
Az enzimek biokatalizátorokként működnek, gyorsítják a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét, illetve a különböző anyagok gyógyhatását hozzák összhangba.
Például a bodzavirág és a fehér fagyöngy tartalmaz enzimeket.
A gyógynövények hatóanyagai között sokszor találhatunk egy-egy adott növényre jellemző és az adott növényről elnevezett hatóanyagot, ám sok estben ezek is besorolhatóak a fenti csoportok vagy egyéb itt nem részletezett csoportok valamelyikébe.
You must be logged in to post a comment.